Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
344 T A N Ü G Y. akkori pénzügyi helyzete kedvezőtlen volt — a város a kormányhoz fordult segítségért. Eötvös József báró közoktatásügyi miniszter pártfogása folytán kapott a város első ízben 14 ezer frtot, másod ízben pedig 10 ezer forintot kölcsönképen, mely összeget a város lassanként visszafizette. Az új iskola emeletes épülete, mely 38 ezer frtba került, 1873. október 27- én megkészült, ünnepélyesen megnyittatott és rendeltetésének átadatott. Időközben az osztályok száma ötre, 1877—78-ban hétre emelkedtek. Ma a 8 tanítási teremben 4 fiú- és 4 leányosztály van. Van az épület mellett egy kisebb fölső udvar és egy tágasabb alsó udvar, mely utóbbi nyáron át tornahelyiségül szolgál, továbbá egy negyed holdnyi kert méhessel, melyben a kertészeti és gazdasági ismereteket gyakorlatilag sajátítják el a növendékek. Ez iskola tanítói — nem lévén kebelükben igazgatójuk — 1877-ig a Sörbáz-utczai tanítótestülethez tartoztak, a mikor Ro- zsics Sándort helyettes - igazgatóvá nevezték ki. Ez intézet teljesen önálló csak 1881-ben lett, a mikor Szelnmn Győzőt választották meg igazgatójául. A tanulók száma az intézet megnyitási évében 316 volt, 1877/78-ban már 473, 1881/82-ben 541, 1883/84-ben 497, jelenleg pedig már 625 (326 fiú és 299 leány) tanuló jár ide. Ugyan ez épületben van az ismétlő (vasárnapi) iskolások (két fiú és négy leány) osztálya. Ez intézetben tanítottak : Szvácsek Mihály, Borsy György, König Emma, Rozsics Sándor, Leordinay Gizella, Bató Anna, Sirisaka Andor, Dobra Imre, Bartosságh Józsa, Kasza Ferencz, Petz István, Petz Mari (helyettes,) Döméi Sarolta, Skolnik Géza, Gerdenich Riza, Dillmann Antal, Gonda Mari, Wiener Anna és Áronffy Ilona. Ez idő szerint itt működnek : Szieberth Róbert, Szivér István, Pikier József és Szelman Győző igazgató a íiu-, továbbá : Platz Anna, Pókász Amália, Szelmanné-Czink Róza és Éhn Emilia a leányosztályokban. Szigeti külvárosi községi fiú- és leány-népiskola. E városrészben már az 50-es évek előtt találunk elemi iskolát, melyben a szent Ferencz-rendüek (barátok) kántora tanítóskodott. 1848-ban 93 tanuló járt itt iskolába. 1850-ben Jelencsics Ferencz kántortanító a mostani krajczár-kaszárnya épületében magyar nyelven tanított sillabizálva olvasni, gépiesen írni, keveset számolni, sok katekizmust és jó minisz- trálást. Tanítványainak száma 80—90 között váltakozott. 1853-ban a város az iskolaépületet átadta a katonaságnak s az iskolát a szigeti országúton lévő Platz-féle bérbázba tette át. Itt már az eddigi egy osztály helyett két fiú- és két leányosztályt szerveztek s főtanítónak Szombathy Ignáczot s ennek távoztával Szombathy Károlyt nevezték ki. A kézimunka tanításával Ifaksch Ágnest bízták meg; igazgató a szt. Ferencz- rendü kvárdián volt. Ugyanez időben itt segéd-tanítóskodtak : Hodek József és Androlics Ferencz. 1855-ben Szombathy Károlyt belvárosi tanítóvá nevezték ki ; helyét mint főtanító Haksch Ignácz foglalta el. 1856-ban a tanulók száma 317-re szaporodott (184 fiú és 133 leánynövendék). 1857-ben a város Obadich József gazdasági tanácsos ügybuzgalma folytán a borvámpénz krajczáraiból 12 ezer írton a Makár-utczában a
