Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
342 T A N Ü G Y. a belv. községi leányiskola I. és II. osztályát, mégis azzal a határozattal, hogy már a következő években egy-egy osztálylyal fog az kiegészíttetni. Ez új intézettel a városi közs. népoktatási intézeteknek száma teljessé vált. Az intézet saját házzal még nem rendelkezvén, eleinte bérházban volt elhelyezve. 1894. év őszén a város által megvett Mária-utczai Asztalos-féle házba költözött s az 1894/95-iki iskolai évben pedig a belvárosi közs. fiúiskola épületében talált ideiglenes otthont. Legközelebb a város bőkezűsége folytán az említett Asztalos-féle ház telkén a kor igényeinek megfelelő s már fölépült kétemeletes díszes palotában a községi polgári leányiskolával egy épületbe fog végleg elhelyeztetni. A tanítványok száma az első évben 37, az 1895/96-iki iskolai évben pedig 143-ra emelkedett. Tanítószemélyzet : Hakschné Glazer Franczislca, ki egyúttal az igazgatói teendőkkel is megbizatott s később nyugalomba vonult, Nyers Angyalka, Nick Józsa, ki ez idő szerént igazgató, Germánné Koszér Mari és Leordinay Gizella. Ágoston-tóri közs. flu- és leány-népiskola. Az 1830—40 közötti években S il lay János mészáros vett egy egyszerű házat, mely a jelenlegi közs. polgári leányiskola helyén (Sörház- utcza észak-nyugati sarkán) állott, azt iskolául a városnak ajándékozta. A budai külvárosrészben ez volt az első nyilvános iskola, mely 1868-ig rém. kath. jelleggel állott fönn. A ház földszintes volt, egy tanítási szobával. A budai külvárosi iskolában az első nyilvános tanító Bodonyi Nándor volt, kit Krauze Nándor tanító követett, ki 1847-ben jött Pécsre. E kis tornyos házikót 1858-ban lerombolták. Az építkezés tartama alatt az osztályok bérházakban voltak elhelyezve. Obadich József városi tanácsos buzgósága folytán a borvám-krajczárokból új épületet emeltek és ezt „Sörház-utczai népiskola“ czímen 1885-ig használták. Az osztályok időről-időre szaporíttattak, de a szűk épület az iskolakötelesek befogadására elégtelennek bizonyulván, 1885-ben építette a város 62.549 frt költséggel az Ágoston-tóri (a régi Herbert-féle vizi-malom telkén) kétemeletes s a mai kor követelményeinek minden tekintetben megfelelő díszes iskoláját, mely épületben a földszinten kisdedóvó van elhelyezve. Tágas udvarában a fölszerelt tornahelyiség és az óvódások játszótere található. — Faiskola helyett iskolakert áll rendelkezésre. A tanítványok száma a 30-as években 80—90, a 40-es évek végén már 300, 1858—59-ben négy osztályban 445, 1869-ben 520 mindennapi és 97 vasárnapi iskolás, a 70-es években és azután is számuk folyton szaporodott, úgy, hogy ma már, daczára, hogy a budai külvárosrészben a felső-vámház-utczában egy testvér-intézet is létesült, ez iskola 12 osztályában (I—VI. fiú és I—YI. leány) 472 fiu- és 386 leány-tanuló van. A tanítási nyelv jelenben magyar, de régente magyar-német volt, sőt a szülők kívánatéra horvátul is tanítottak. Az 50-es évek elején Krauze Nándor tanító és Pucher Gusztáv plébános és iskolaigazgató a magyar nyelvet hozta be tanítási nyelv gyanánt. Az
