Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
338 T A N Û G V. Az egészen új tanítási rendszer, új tanítási könyvek, kir. biztos, tanföl- ügyelő, később fődirektor, de ama főleg szomorú körülmény, hogy a magyar nyelv tanítása ismét háttérbe szorult, a mi kir. nemzeti iskolánkat is egészen megrendszabályozta és átalakította. Miután az intézet minden időben a legjobbak közé tartozott, a helytartótanács által „minta főtanoda“-i czímmel Hibáztatott föl. E czím, mire a nyilvánosságra jutott : „kath. elemi minta főtanodá“-ra változott valahogyan, legalább így látjuk az évi jelentésekben. A tanulási kötelezettség kérlelhetetlen szigorral vitetett keresztül. Látható ez ama körülményből is, hogy 1854-ben 504 volt a tanulók száma a külvárosi szülők gyermekei nélkül is, kiknek ekkor már szintén volt rendes iskolájuk. 1852/53-ik tanítási évben Németh József önálló hitoktatóul (rendszeresített állással) volt kinevezve a főtanodához. Baják György nyugdíj áztatott s helyét Szombathy Ignácz foglalta el. 1853/54-ik tanítási évben „iparűző tanulók“ számára szerveztetett a vasárnapi iskola 4 tanító vezetése alatt. 1854-ben Szombathy Ignácz helyett, ki gimnáziumi tanár lett, öcscse: Szombathy Károly neveztetett ki. 1856/57-ik tanévben Mendlik Ágoston lett önálló hitoktató ; a következő tanévben — 57/58-ban pedig Varga Ferencz, ki Bonyhádról jött Pécsre — neveztetett ki a városi hatóság által a nyugdíjazott Városi Boldizsár helyére. Ő alkalmazta a hangoztatási módszert és a szemléltető oktatást, mindkettőt fényes eredménynyel. Varga itt behozta a tizedes törtekkel való számolást, az üteny-irást és különös súlyt fektetett a magyar nyelv tanítására. Mind az előbbivel, mind az utóbbival dicséretekkel elhalmozott eredményeket mutatott föl. Az ő működése óta a belvárosi iskola ügye föllendült és az a kor követelményeihez képest megfelelőbbnek, emelkedettebbnek mondható. Különös érdeméül említendő föl egyébként ama körülmény is, hogy az ő működése óta a magyar nyelv tanítása nemcsak hogy behozatott, hanem az azt megillető érvényre is emeltetett. Az évi kimutatások, jelentések és egyéb hiv. iratok már mind magyar nyelven vannak szerkesztve. Az 1859/60. iskolai év befejezésével jelent meg : a pécsi kath. minta- főelemi tanoda s a vele egybekapcsolt kath. tanítóképezőnek első értesítője is. Varga néhányad magával megalapította a „Pécsi Tanító Egy- let“-et is, melynek hosszabb ideig elnöke volt. Szerkesztette 2 éven át a „Néptanoda“, majd idővel a „Tanügyi Füzetek“ czímü szaklapot. Érdemekben megőszülve 1886-ban halt meg. Ez időszakban látjuk kiemelkedni Szauter Antal jeles tanféríiu méltóságos alakját, kinek megjelenése a tanügy terén Pécsett megtermó áldásos gyümölcseit. Az ő hivatásos ügybuzgalmával s lankadást nem ismerő munkásságával önmagának emelt emléket, melynek talpköveit : városi tanügyünk fejlesztése, a szülők és hatóság kebelében az iskolaügy iránti érdeklődés fölkeltése, úgy nemkülönben a tanítók tekintélyének
