Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
334 T A N Ù G Y. A növendékek száma 374. Rajztanuló 9, tanítójelölt 4. Szvoboda a zeneiskolát csak 3 növendékkel nyitotta meg. 1788-ban Teleky József gróf helyett Vay István grófot találjuk a főtanulmányi igazgatói széken, 1789-ben pedig a meghalt Niczky Kristóf gróf helyét Zichy Károly gróf helytartótanácsi elnök tölti be. Ugyanez évben tudatják az igazgatóval ama legmagasabb elhatározást, hogy a török háború költségeinek fedezése czéljából a normális tanítók fizetéséből is levonások eszközöltetnek. Szigvárt Vincze „első tanítónak“ lön minősítve s mint ilyen, helyi iskolalátogatóvá léptettetett elő, helyébe pedig Jankovits András zombori tanító neveztetett ki. Ez évben a tanítójelöltek száma már 45-re emelkedett, mely szám a későbbi években sokszor nagyon is leapadt. A félévi kimutatások a legnagyobb pontossággal készíttettek és az évi eredmények fölött magas elismerés nyilváníttatott. A tanítóképező hallgatói bejártak osztályokat látogatni s ha kellett a tanítót helyettesíteni is s csakis d. e. 10—12 óráig részesültek külön oktatásban. Norma-iskolánk történetében a megalapítás e korszaka 1790-ig tartott. Ez időtől fogva a tanügy fölött való rendelkezés ismét az országgyűlésre származott vissza, a magyar nyelv tanítása is diadalra emeltetett, mindazonáltal az évek hosszú során át tespedés bénítja meg a népnevelés magasztos eszméjét. 1790-ben következett II. József „visszavonása“. Ez évben rendeltetett el a német nyelvnek az iskolából való kiküszöbölése s helyette az édes anyai nyelvnek, a magyar nyelvnek a tanítása, úgy nemkülönben egy bizottságnak a kiküldése, mely hivatva volt a „nemzeti közoktatás- ügy rendezésére“ egy új javaslatot készíteni. Meg is készült az új javaslat, mely néhány év múlva „Opus deputationis“ czím alatt, mint II. országos tanulmányi rendszer Ferenez császár által megerősítve 1806-ban kötelező erővel bocsáttatott ki. E munkálat a tanügyet felekezeti alapon szervezte, kiváló súlyt fektetvén a latin nyelv tanítására. Hogy ez újabb népnevelési szabályzatot mennyire lengé át a vallásos szellem, kitűnik ama körülményből, hogy e szabályzat értelmében a pécsi „nemzeti főbb tanodánál“ (itt már a czíme is változáson ment át) a vallástanból taníttattak : a káté, az evangélium, az ó és új szövetségi szent történetek és az apostolok levelei, valamint egyéb vallásos intelmek és erkölcsi szabályok ; a tanítók pedig kötelesek voltak esküt tenni, hogy t. i. „nemcsak a tudományokban igyekeznek nevelni, hanem az erkölcsökben, isteni félelem és keresztényi tudományokban“ is.y E II. „ratio“ a normál-iskolákat három osztályúvá változtatta át, melyből a közös iskolázás szelleme kiküszöböltetett, a tandíj eltöröltetett, de a tankötelezettség nagy szigorral mondatott ki. A hanyag szülők testi fenyítékkel is szoríthatók voltak gyermekeik iskolába járatására. Az iskola fölügyelete egyházi férfiakra lévén bízva, az igazgatói széken egymást követték: Novák, Vitéz, Csonka gimnáziumi direktorok.1 A főtanulmányi