Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
328 T ANU G Y. 4 tanítójelölt részére évi 43 frtnyi ösztöndíjat rendszeresített. Pécs városa a tanítási termek fűtésére 4 öl fát adományozott. Grubcr György magyarszéki plébános tekintélyes vagyonát a tanítóképezőnek hagyta. Néhai Miskolczy Endre, Daróczy Zsigmond, Jónás József és Vörös Mihály pécsi kanonokok alapítványokat tettek. A 60-as években a nemzeti szellem ébredésével egy szebb jövő várakozott a magyar tanítóképező intézetekre. Az 1868-ik évi 38. t.-cz. folyo- mányaképen az intézet egészen új alapokon és a törvényes kivánalmaknak megfelelőleg szerveztetett. Az oklevélnélküli tanítók képesítése czéljából időnként póttanfolyamokat tartottak. így 1870-ben a Pécsett rendezett képezdei póttanfolyamon résztvett 183 néptanító, kik csekély 50 kr. napidíjat kaptak. Az 1871-ik évi póttanfolyamon részt vett 228 és az 1872-iki évben 92 tanító. Ez volt az utolsó tanítóképesítő póttanfolyam. 1871-ben a képező két évfolyamú volt ugyan már, de növendékek csak minden második évben vétettek föl s így egyszerre mindenkor csupán egy évfolyam állott fönn. Ugyanez évben a két évfolyamú intézet másodéves növendékeihez az első évfolyamra uj tanulókat vettek föl s ezzel megint meg volt egyszerre mind a két évfolyam. Ugyancsak ez évben kapta az intézet legelső rendes tanárát Schultz Imre személyében. 1872/73-ban Kovács Zsigmond pécsi püspök három évfolyamúvá tevén a képzőt, a második rendes tanári állást is szervezte, melyre Vörös Mihály neveztetett ki. Ugyanekkor nyílott meg az önálló, osztatlan négy osztályú gyakorló-iskola, melyben 1885-ig ők maguk teljesítették az oktatást. 1886-ig a főelemi iskola, 1886—71-ig pedig a Marianusok (iskolatestvérek) fiúiskolája szolgált gyakorlóiskolául. Főleg dr. Wald- fogl Károly igazgató érdeme volt a külön gyakorlóiskola. Ő alatta és utódja Schultz Imre igazgatása alatt nyerte a képző tanítási tervét, fölszereléseit, gyakorló iskoláját, önálló tanárait, külön zene-termét, bútorzatát, szóval mindenét. Schultz Imre saját költségén ifjúsági könyvtárat alapított, néhány évig önképző-kört vezetett és az intézetet úgy emelte, hogy a székesfehérvári 1878-iki kiállításon munkálataiért elsőrendű kitüntetést nyert. O vezette be az intézetbe a hegedű-tanítást és adta ki 1879-ben az intézetnek eddig egyetlen értesítőjét. 1885-ben Dulánszky Nándor pécsi püspök Döbrőssy Alajost bízta meg az igazgatással, kinek érdeme, hogy a képző segélyegyletét megalapította. Legújabban, 1896. junius végén Döbrőssy Alajos intézeti igazgató „A pécsi püspöki tanító- képező-intézet történelmének rövid vázlata“ czímén megírta és kiadta az intézet történetét. 1889/90-ben Dulánszky elrendelte a negyedik évfolyam megnyitását és Eckhard Antal személyében külön zenetanárt adott a képzőnek^ A növendékek száma a képző négy évfolyamában összesen 70—80, a gyakorlóiskolában pedig 11—48 közt változott s az intézet fönnállása óta 1896-ig összesen 2133-an nyertek képesítő oklevelet. A 60-as, 70-es és 80-as években mint magántanulók nők is vizsgáztak az intézetnél.
