Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
326 T A N Ü G Y. Pécs szab. kir. város népoktatási intézetei. Tanítóképező intézetek. A pécsi püspöki tanitóképező. A pécsi tanítóképező már a múlt század végén fönnállóit s mint kir. intézet 1828-ig igazgatói minőségben működő tanár vezetése alatt szolgálta a népiskolai tanügyet. A növendékek nemzetiségre nézve magyarok, németek és korvátok voltak s az ország különböző vidékeiről évenként mintegy negyvenen látogatták az intézetet. A módszertanon kívül az ének- és zenében, orgonálásban is gyakoroltattak és gyakorló helyiségül az elemi főtanodával egybekapcsolt zeneiskola szolgált. Ez időben az oktatás május 1-én kezdődött és három hónapon át tartott. E tanítóképezdének utolsó tanára Szigvárt Vincze volt; helyébe 1822-ben a főigazgatóság által a főelemi iskola tanítói karának egyik tagja lön kinevezve. 1828-ban a pécsi tanítókópezdét bezárták, minthogy a tanulmányi alap pénztára kiürült. Erre a budai helytartótanács oly értelmű rendeletet bocsátott ki, hogy a kik a tanítói pályára óhajtanak lépni, azok valamely főelemi iskolánál tegyenek vizsgálatot. E rendelet érvényben maradt 1831-ig, mikor a halhatatlan emlékű négyesi Szepesy Ignácz báró pécsi püspök saját költségén négy tanévvel ellátott tanító- képezőt alapított. A tanítóképező 1831-ben megnyílott s egyike hazánk legrégibb e nemű intézeteinek. Első tanárai a gimnáziumi igazgató vezetése alatt Jankó János, Mendlik János, Szigvárt Ignácz és Víg Ignácz voltak. A tanfolyam 5 hónapig tartott. Virágvasárnapján kezdődött és szeptember végén végződött. A 30-as években képesített tanítók száma 386. A 40-es években mar csak 124-en lettek képesítve. Szepesynek utóda a püspöki széken Scitovszky Kér. János 1841- ben az intézetet fejlesztendő, annak rendes két évfolyammá való átalakítását elrendelte. 1846—48-ban Kunszt Tamás gimnáziumi igazgató volt egyúttal a tanítóképező igazgatója. 1846-ban 46, 1848-ban 48 volt a praepa- randisták száma. Az 1848/49-iki mozgalmas években megszűnt az intézet, melynek hiánya azonban mihamar érezhetővé vált s annak visszaállítását hangosan sürgettékP^A császári kormány azonban nem akart hallani, e közóhajról s a növekvő tanítóhiányon lígy vélt segíthetni, hogy 1855—58- ban Pécsett tanítóképesítő magánvizsgálatokat tartatott azok részére, kik a tanítói pályára szánták magukat s arra elkészültek. A pécsi tanító- képezőnek hivatalos nyelve a magyar volt, de a bécsi minisztériumnak intézkedése folytán a magyarországi tanítóképezőkben a német nyelv használata rendeltetvén el, ez intézkedés hatálya a Pécsett tartott tanítóképesítő magánvizsgálatokra is kitérj esztetett. Az okleveleket németül állították ki és azok, a kik ilyenre igényt tartottak, csak az esetben kapták kézhez oklevelüket, ha politikai maguktartásukat hivatalos bizonyítványnyal igazolni tudták. Bármily erős megpróbáltatásoknak volt is kitéve ez időben Pécsett a tanítóképezés, tanférfiaink hazafias föladatuk megoldásában híven
