Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N Ü G V. 323 a kántortanító vezetése alatt, 1840 körül az ág. ev. hitvallásunknak, úgy a zsidóknak is volt imaházuk és iskolájuk. A 40-es években találunk néhány zugiskolát is, melyben budai külvárosi bosnyák-asszonyok horvát nyelven tanítgatták a kisebb leánykákat az olvasásra és imádságokra. 1845-ben a helytartótanács rendelete folytán a városi hatóság az iskolafelügyelői képviselővel és a tanítótestülettel tartott vegyes ülésben elhatározta, hogy egy tanító 100 gyermeknél többet nem taníthat ; a tanodái ügyekben jártas és értelmes iskolagondnok (curator) választandó, a zugiskolák eltörlendők, a zugtanítók pedig vizsgálattételre szorítandók. 1857-ben 264 tanító részvétele mellett tartották meg Pécsett az első tanítói nagy tanácskozmányt. 1860-ban a város köztörvényhatósága hatá- rozatilag kimondta, hogy iskoláiban ezentúl kizárólag a magyar nyelv használható tanítási nyelvül, mi a népiskolai törvény (1868. 38. t.-cz.) életbeléptetése után a felekezeti iskolákban is érvényre jutott s e hazafias intézkedés következtében Pécs ma már minden részében megmagya- rosodott. A város. Jüatósága karöltve a közs. iskolaszékkel, a múlt idők tapasztalatait sikeresen óhajtván-fölhasználni, látva az iskolakötelezettek jelentékeny számát, elkülönítette a fiúgyermekek oktatását a leányokétól, kiket nőtanítók kezeire bízott. Mindenekelőtt azonban, különösen a külvárosokban, az osztályok számát ^szaporította. Pécsett az Iskolái alapításának ügye minden időben lelkes pártfogókat talált. Nemcsak a város köztörvényhatósága, hanem magánosok is melegen érdeklődtek az iskolaügy iránt s hoztak áldozatokat az iskolák fölállítása és fejlesztése czéljából. Itt is, mint mindenütt, az iskolák kezdetben felekezetiek voltak, de az 1868. évi 38. t.-cz. életbelépésekor a városi tanács azonnal intézkedett, hogy’iT Táros- üsszeS"’kath. ^népiskolái községi jelleget nyerjenek. E törvény áldásos hatása abban ““nyilvánult, hog y ez időtök fogva áz iskolák rohamosan fejlődtek. De nemcsak az iskolák belső szervezése, a tanítási rendszernek a kor követelményei szerénti színvonalra emelése képezte a város közönségének, különösen az újabb időkben főgondját, hanem áldozatkészsége abban is nyilvánult, hogy a közoktatásnak hajdan szerény hajlékai helyett díszes és minden tekintetben a mai kor színvonalán álló palotaszerü épületeket emelt, ekképen is fölkarolni akarván a népnevelés szent ügyét. Az iskolaépületek mind egy vagy két emeletesek. A külső városrészekben fönálló iskola- épületek mellett találunk fölszerelt tornahelyiséget, mely egyúttal játszótérül is szolgál, valamint iskola-kertet is. A Farkas-Raskó-féle tanítói ösztöndíjat (évenként 80 frtot) a városi köztörvényhatósági bizottsági közgyűlésből kiküldött s a város különböző fokú tanintézeteinek képviselőiből alakult bizottság titkos szavazással minden év április 6-án (Coelesztin napján) Ítéli oda a leghazafiasabban nevelő tanítónak, vagy tanárnak. A többi Farkas-Raskó-féle, valamint a magy. kir. pénzügyminisztérium kezelése alatt álló ösztöndíjakat a tanulók nyerik. 21
