Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
£82 BARANYA NÉPÉI. szobában, a fiatalok a pinczeházban, vagy istállóban hálnak, hogy a belsőség őrizet nélkül ne maradjon. Vannak városba beillő magas falazatú, 2 méter magasságú, tükörüveggel ellátott ablakkal biró igen szép házak; szárnyas ajtókkal, réz-, vagy üveg-kilincsekkel. A szobák szőnyegekkel, zsöllékkel, mosdószekrénynyel, divánokkal, csipke-függönyökkel, magas faragványokkal díszített új mintájú nyoszolyákkal, éjjeli-szekrényekkel vannak berendezve. Az udvar egész nagyságában téglával burkolva ; gazdasági ezközeik, kocsik, szántók, boronák befestve. Az építkezésnél és minden nagyobb munkánál a rokonok, jóbarátok kézi- és igás-munkával segítenek — jó áldomásért. Áttérve egyéb szokásaikra, meg kell említenünk, hogy a születésnél különösebb szokás nincs. A gyermek szülői az anya fölgyógyulása után, meghívják a meg- hivandókat, rokonokat, barátjaikat keresztszülőknek. Ezek egy bizonyos napon, a keresztelés napján, a bába értesítésére összejönnek. Az újszülöttet az anya, vagy a család valamelyik tagja a komaasszony kezébe _ adja, ki is a csecsemőt a többi komával elviszi a paphoz. A gyermek nevét a szülők határozzák meg; a bába mondja meg a papnak. A megkeresztelt gyermek hazaérkezvén, áldomásra ül le a vendégség, a hol néha 10—16 keresztapa és ugyanennyi keresztanya is van együtt. Étkezés közben előadja a bába, hogy az új szülött bizony mezítelenül jött a világra, ruha kellene neki, hogy meg ne fázzék. Erre a keresztszülők adakoznak ; csekélyebb összegekkel járulnak a csecsemő javára fordítandó ajándékhoz. A begyült pénzt az anya teszi el a gyermek javára. Régen szokás volt, hogy a jelenlevő szoptatós keresztanyák emlőikből befecskendezték az újszülöttet, a mi azt akarta jelenteni, hogy bő teje legyen, vagyis anyatejben hiányt ne szenvedjen. Ez azonban már kiment a divatból. Áldomás után szétoszlik a vendégsereg, minden szépet és jót kívánva az újszülöttnek és szüleinek. Mikor a család reménysége 18-ik életévét betöltötte, megindul a kivételes nősülés iránti kérelem előterjesztése. Ekkor következik a gazda és család gondja, ekkor már beszerzik a vágó marhát, edényfélét és menyasszony után néznek. Ritka esetben van meg előre a kiszemelt leány. A duna-vidéki magyarok ős idők óta korán — 16, 17 s 18 éves korukban — nősülnek és fiatal gyermek-leányokat vesznek el, mert ha egy ifjú bármi okból katonáskodása után nősül, az már a leányok és irányadó „nénémasszonyok“ előtt „öreg.“ A kivételes nősülési engedély iránti kérelem elküldése után kezdődnek a tapogatózások, puhatolások egyik-másik családnál, a hol eladó leány van. Végre meg van a vének által kiválasztott ; oda elmegy a család küldötte, sokszor a leendő násznagy s'illő módon előterjeszti az ügyet, rábeszélvén a leányos apát, anyát. A fiatalok ekkor még nem tudnak semmit. Beleegyezés esetén a következő napokban elmegy a házasulandó fiú anyjával
