Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
280 BARANYA NÉPEI. fiatal anya pihenjen. Elismert tény, hogy a nagyszülők — a korkülönbségnél fogva is — sokkal gyengéclebbek, odaadóbbak és tapasztaltabbak a fiatal anyánál ; innét van a kis gyermekek elkényeztetése és a végtelenségig menő gondos és figyelmes ápolása. Hisz ez a család folytatása egyedüli reménye ; a míg ez él, nem lesz több. Ha az ily „egyke“ későbbi korában hal el, mikor már az anya nem ajándékozhatja meg a férjet utóddal, akkor az ily családra nehéz napok várnak. Elöregedvén, gondviselő után kell nézniök és ezek a rokonok köréből, néha idegenből kerülnek ki. Az örökösödésnél, kevés örökös lévén, nincs különösebb baj ; az özvegy megkapja a törvényben is biztosított jogokat ; a fiú, vagy vő folytatják ott, a hol az öregek elhagyták. A vők helyzete nem éppen irigylendő ; kivált ott, hol a vő akár viselkedése, akár családja miatt nem valami kedvelt a háznál. Az ilyen ember fizetés nélküli szolga a háznál ; neje elhunyta, vagy nejével történt esetleges meghasonlásakor kárpótlás nélkül mehet a világnak. Törvény nem intézkedik, a vő gyerek lévén, előre nem egyezkedett; néha sok évi küzdés után elhal neje, gyermeke, ő pedig vagyon nélkül, eltörődötten megy vissza — ha még meg van — az ősi fészekbe. A duna-vidéki magyarok az újabb korig nádfedelü házakban laktak. Azért, mert e tető a körülöttük elterülő nádasokban bőven és olcsón volt beszerezhető, de meg sok tekintetben jobb is a cseréptetőnél. Mégis, a korral haladva, de megyénk szabályrendelete folytán is, ma már cseréptető alatt vamiak a házak nagy részben. Ezek rendes alakja hossz-négyszög, 2 ablakkal az utczára. All pedig rendesen 2 szobából, 1 konyha, félszer, istálló, kamara, szénapajta és pinczeházból, mind ez egyhosszában építve. Elől keskeny folyosó. Újabban nagy figyelmet fordít a nép a széles folyosóra, mert nagyon sok hasznát veszi s adómentes. A házak rendszerént tégla-alapon vert falból, vályogból, gyakran tégla- és vályog-keverékből, több helyen tiszta téglából építvék. Az udvaron vannak az ólak és a nyári konyhák, magtárak. Az udvarok, kertek jó és csinos kerítéssel körülvéve. A tűzbiztosítás nagyon el van terjedve. Terméskő e vidéken nincs, azért ily anyagból készült épületek elő nem fordulnak. A szobák tágak, világosak, jól szellőztethetők. Ajtók, ablakok magasak, a szobák festettek és padlósak. A lakások berendezése sok helyen a régi. Sarokpad a kis szobában, t. i. az udvari szobában, mert itt tanyázik a család. Ebben takaréktűzhely, ágyak ; a sarok-padon a kenyeres kosár, benne a szép fehér, tiszta búza-kenyér, evőeszközök leterítve. A pad előtt asztal, székek. A konyhát csak nyáron használják ; mert nyitott kéménye lévén, hideg. Újabban már külön meleg konyhák és innen füthető külön családi szobák is vannak. Az első szoba a tiszta ruhák, ágynemű befogadására van szánva; csakis ünnepélyes alkalmakkor veszik használatba. A család vénei a meleg
