Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
16 HEGY- ÉS VÍZRAJZI ÁTTEKINTÉS. Mániától nyugatra van az úgynevezett Kőlyuk, moly szintén csepkő- barlang. Nagyobb esőzések után a barlang száján kiömlő viz igen szép csepkő-töredékeket szokott kihozni, a mi arra enged következtetni, hogy gazdag képződményei lehetnek e barlangnak. Eddig még senki se vállalkozott alapos átkutatására. A harmadik barlang Gyűd fölött van. Ez sincs átkutatva. III. Sikságok. A legnagyobb sikföld Baranyában az Ormányság, mely a szent- lőrinczi vasútvonal alatt levő síksággal 794 kilométerre tehető. Egy kis darab magyar alföld remek szép egyenes vidékével, egymáshoz közel épült falucskáinak messze ki-kifénylő sugár magas tornyaival. Az ormánysági síkság lenyúlik a Dráváig, nyugaton Somogy vármegye széléig s keleten a siklósi hegyekig terül. Mindenfelé apró erdők, lankás ligetek teszik változatossá, kedvessé, érdekessé a nagy lapályt. E síkságon fut át, keresztülszelve Sellye határát, a szent-lőrincz—nasiczi vasút. Valamikor rengeteg erdőségek boríthatták e rónaságot, melyben ma gazdagon terem a gabona s a gazdasági vetemények különböző faja. A kőnek e vidéken nyoma sincs. A síkság északi fele agyagos, a délnyugati része Sellyétől kezdve homokos. Nagy kiterjedésű síkságot képez a mohács-vidéki sikföld, mely északon Lancsuk és Banr közt levő Csalina-hegj lábáig nyúlik, keleten a Dunáig, délen a baranyavári hegylánczig s nyugaton Német-Bóly, Nagy-Nyárád, Mais határáig. E községeken túl már kisebb emelkedések mutatkoznak, mindazonáltal elég lapályos a vidék egészen a villányi és nagy-lmrsányi hegyekig. A baranyavári hegyek déli nyúlványainak ellapulásával megnyílik a Duna és a Dráva közti síkság s kiterjed nyugati irányban Szent-István- és Bolmányig. A mohács-vidéki sikföldet a mohács—pécs—barcsi, a Duna és Dráva közti síkságot a pécs—eszék—bródi vasút szeli át. IV. Vizek. Folyók, folyóvizek és tavak. Baranyavármegye földjét keleten és délen két nagy folyó, egyfelől a hatalmas Duna, másfelől a szeszélyes és sebes folyású Dráva határolja. A Duna, Európa egyik legnagyobb folyama, a Volga után az első ; a Dráva pedig hazánk egyik főfolyója. A Duna a bádeni Schwarzwaldban két nagy patakból ered 750 méter magasságban a tenger színe fölött. Ulmnál 70 méter széles és hajózható. Hazánk határát Pozsonymegyében Dévénynél lépi át, hol már 300 méter széles. Baranyavármegyét Bátta alatt a duna- szekcsői határban érinti. Két ágra szakadva, az 0- és Uj-Dunára, a 46,982 hold és 1555 H öl, vagyis 270.3 [V kilométer kiterjedésű Margita-szigetet
