Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya népei

224

BARANYA NÉPEI.

Ez ismét választék osság : Ittenélc-ottanék (itt-ott), aztánék (aztán), mostanék (most).

Valamint ez az ebédre való meghívás is : Legyen keenek szerencséje egy-két tányér ételemre, egy pár ital boromra. — Majd szíveskedek — felel rá a másik szintoly elegáncziával. (A miből kitetszik, hogy az ikes igékkel sem bánik valami humánusan. Eszek, iszok, gondolkodok — ilyesmit nem tart a nyelvtan elleni vétségnek.)

A birtokos ragozás többes számú 3-ik személyében az uk, jók, ük, jók ragok helyett ik, jilc dívik Hegyháton: liázik, ablakjik, pénzik, kertjik, örömik.

A föltételes mód alanyi ragozásában alliangú szóknál nék helyett nák ragot vesz : mondanák valamit, várnák rád, hoznák, ha lehetne mit.

A húgom szót nem ismeri, a fiatalabb leánytestvért is öcsémnek mondja, mint a fiút.

Pőrén, ingujjban, ezt így fejezi ki : rétüngösen.

Eper, szeder szavakat megnyújtja : epörgye, szödörnye.

A gyászruha Hegyháton : jászruha, a nagyon keskeny földdarab hocskors7Ájj, az országút : derék.

Különleges szavak még : Csimota = ivadék (csemete). Baszárka = kis tarisznya (nyilván a „bazár“ szóból). Kanista = lics-pocs, Kanistás = vizes-sáros. Paszita = újszülött lakomája. Korozsma = kis gyermek részére keresztanyái ajándék. Küttő = igen erős zsákvászon, régente télire nadrágnak is varrták. Bugyii kés — lcusztora, bicsak. Czelőke = rövi- debb bot. Kaczabajkó = télre való prémes női kabát. Csurak, röpike = bő női ruhatest ; utóbbit az Alföldön „tüled-álló“-nak nevezik. Csoszli, csoszogó — kötött női lábbeli. Lendő == pereputy. Ocsmál = ócsárol. (Elócsmálja a boromat, pedig semmiféle lendője sem ivott még ilyet.) Zsurmólca = reszelt tészta a levesbe. Zsurmol = morzsol. Njukli — tészta-féle (a német Nokedl származéka). Szódé = telhetetlen bélű. Labog = szoporán, hadarva beszél. Boczorog = tib-láb, jár-kel. Kepir- nyelödilc = kapaszkodik, hánykolódik. Rátarjászkodik = ráförmed. Föl- kudászsza = fölkutatja. Csakúgy fágy ja a dolgot, vagy ételt = mohón kap hozzá. Sarmankodik utána = vágyakozik. Czakolódik = húz-von. Megfölözi = túltesz rajta. Aglál — összeférczel. Raczkó = német és magyar keverék, vegyes házasságból származott gyermekek. Sírlány = nyoszolyó, koszorús leány. Gobánty, szutyóka = idétlen. (Gobántyos veréb == tollatlan verébfiók. Szutyóka gyermek — elmar idt növésű.) Nyiszlett = hitvány, sápadt. Puzsér = maszatos, paszkoncza gyermek. Polozsnya = záptojás. Geribes = görcsös, fölötte sovány. Mazonna = cserép-kancsó. Taják — a kalászos növények bajusza.

Hegyhát magyarjainak egy része, mondhatnánk, jelentékeny része idegen, még pedig szláv eredetű. Ez kideríthető részint a családnevekből (még ha gúny-, vagy melléknevek is, mert azokat sem kapták minden ok, vagy alap nélkül, sokszor ipáról a vőre szállottak át ; aztán honnét vették volna az idegen szót, ha a nyelvet nem értették, hiszen ha most