Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
Baranya népei. 2Í1 bízza meg a rendeletek végrehajtásának ellenőrzésével. Ő egyszersmind a köztársaság kincstartója. Nála vannak a hombár kulcsai. Az öregbéres a közmunka- s a közlekedési ügyek élén áll. 0 rendeli ki munkára a gyalog-bérest, szekeres-bérest, faragó-embert. Az ő gondja alá vannak helyezve a fogmányolc s az igás kocsisok. A csősz hatásköre a mező-rendészet. Neki jogában áll puskát, vagy baltát hordani magával. De az egyik sem fegyver nála, csak a hatalom jelvénye. Esténként az ispány úr rendes kihallgatáson fogadja minisztereit. Beszámoltat velük a napi eseményekről s a végzett munkáról s kiadja nekik rendeletéit a holnapi napra. A kis köztársaságnak meg van a maga kiváltságos arisztokracziája is. A gulyás, csikós, juhász és kanász számadó a bujtárjaival egyetemben nem tartozik sem a hajdú, sem az öregbéres fenhatósága alá. Nekik nem parancsol a csősz. Ük csak ispány uramnak tartoznak felelősséggel. Legtöbb szabadalmat élvez a lovász-népség, mert az egyenesen csak az uraságtól függ. Az uraság képviseli a cseléd-ember ügyes-bajos dolgában a legmagasabb fölebbviteli fórumot. Ritkán megy pőrével cseléd-ember a polgári törvényszék elé. Panaszát elmondja a hajdúnak, vagy az öregbéresnek, ez beterjeszti, ha szükségét látja, az ispány úrnak. Leggyakrabban brevi manu ő maga intézi el a peres ügyet úgy, hogy egyik félnek sem ad igazat, hanem leszidja mind a kettőt. Ha a peres fél nem volna az alsóbb fokú bíróság ítéletével megelégedve, úgy felebbezhet a kasznár úrhoz, vagy a tiszttartóhoz. Ritka eset, hogy a legmagasabb apolláczióig jusson az ügy ; mert az uradalmi cselédség általában békés természetű nép. Két-három család, egy egész sereg gyerekkel (itt már nem divat az „egy-ke rendszer“) ellakik egy szűk szobácskábán békességgel. Közösen fűtenek, közösen takarítanak az asszonyok, közös tűzhelynél főznek s perlekedésre nem igen jut a sor. A férfiak kora reggeltől késő estig munkában vannak, jószággal bajlódnak, azok meg még úgy sem jutnának ahoz, hogy pörlekedjenek. ürülnek, ha lepihenhetnek este. Nagy számban tartózkodnak czigányok is e vidéken. Az ormánysági magyar jó szivű és adakozó s e körülményt a renyhe czigány-faj valósággal kiaknázza. Köznépünk két czigány-fajt különböztet meg ; az egyik a varázsló, vagy sátoros czigány ; ezzel rokon a Dráván túl élő kolompár czigány ; a másik faj az oláh czigány. A varázsló czigány tolvaj, garázda népség. Rendesen a faluvégeken tanyáznak. Asszonyaik, gyerekeik naponként végig házalják a falut koldulva, kéregetve s a hol lehet, csennek is. Máskülönben csalárd, élelmes faj. Asszonyaik tenyérből jóslatokat mondanak s kártyát vetnek. A férfiak egész nap a sátorban heverésznek 14*
