Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
14 HEGY- ÉS VÍZRAJZI ÁTTEKINTÉS. nehéz munkája itt is újjá alkotja az elpusztult szőlőhegyeket. Itt-ott kisebb erdőségek, legelők is vannak a hegylánczon. A villányi hegyekben nyitott kőbányák termékét messze szállítják és igen jól értékesítik. c) A baranyavári hegyek. A vármegye délkeleti részén, Monostornál kezdődő és északkeleti irányban húzódó, batina—baán-i hegyeknek is nevezett hegysor, a hegy tövében, közvetlen Monostor mellett lévő nagyobb községtől, Bárányavártól nyerte elnevezését. E hegyláncz meglehetős kiterjedésű, emelkedése azonban igen csekély. Monostor felől Cruasnina 187 méter magas. Ettől a baáni- liegytetőig, mely 241 méterre emelkedik, a közbeeső hegycsúcsok 190 és 210 méter közt hullámzanak. Kisfaludtól délre a Kötető, mely 243 méter emelkedést ér el, a baranyavári hegysor legmagasabb része. Bodolya fölött a Lisac 230 méter. Itt kezd a hegyláncz kiszélesedni s kevés eséssel halad a Dunáig, hol hirtelen megszakítva elvész. Közel a Dunához Vörösmart fölött a Trajnás csúcsa a keleti hegyvég legkiemelkedőbb pontja. Ez 205 méter. A baranyavári hegyek déli nyúlványai kiterjednek Karancs, Keő, Herczeg-Szöllös, Csúza és Vörösmartig ; e községeken túl beleolvadnak a duna- és drávakozi síkságba. A hegység egy részét cseres erdő, bokros legelő foglalja el. Az északi és déli oldal legnagyobb része szőllőterület. Vörösmart és Kis-Kőszeg fölött szép fensik van, jelentékeny kiterjedésű szántóföldekkel. d) A Fazekas-Boda és Mórágy közti dombok. A Zengő délkeleti lábánál terülnek el, alacsony domb-csoportok, melyek Mohács felé lejtődnek. II. Barlangok. Baranyában három csepkőbárlangot ismerünk; kettő a Mecsekben, egy a villányi hegységben van. Legnevezetesebb az abaligeti csepkő- barlang, melyet 1768-ban Mattenheim József nevű molnár fedezett föl. 1820-ban Kölesy Vincze, a „Tudományos gyűjtésiben ismertetést irt e barlangról. A barlang Abaliget községtől délre, alig egy kilométernyire fekszik. Hossza 500 méter. Érdekesebb képződményei a korona, függőhíd, ferde torony, Mária-szobor, dóm, kálvária, szószék, függöny, sírkő, könyvtár. Az úgynevezett nagy dómban emberi kéz által rakott fal maradványai s lépcsők láthatók, melyek a mellett szólnak, hogy itt valamikor bejárat volt. A barlang végén van a „polcol torka“ s ezen át juthatni a tóhoz, egy pár négyszög méter területű víztükörhöz, melybe a tető sziklakérge leereszkedvén, elzárja a tovább hatolás útját. Nagyon valószínű, hogy a tó vizén túl még folytatása van a barlangnak. A másfél méter magas és vasrácsos ajtóval elzárt barlang bejáratából kristály^ tiszta~viz csergedez,
