Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
12 HEGY- ÉS VÍZRAJZI ÁTTEKINTÉS. hegyeknél ; alig haladják meg a 150—200 métert. E hegyek alatt terülnek el a gazdag tartalmú kőszénbányák. Hosszu-Hetény fölött újra magasra tör fel a Mecsek déli hegyláneza s a Hármas-hegynél 603 méter magasságra emelkedik s a Sajgó fölött a Zengő 682 méter magas csúcsával uralja az északon vadregényes és lent délen festői képet nyújtó messze tájat. Ez a vármegye legmagasabb hegye. Zengőtői keleti irányban fokozatosan hanyatlanak a hegységek s Várkony, Pusztafalu, Var ásd, Rácz- Mecslce és Véménd vidékén már alig emelkednek 200 méteren fölül. Délen pedig alacsony dombokat képezve simul el a hegység. A kéméndi és mogyoródi-hegy, mely e vidéken a legemelkedettebb, 267 méter magas. A déli gerinczhől észak felé kinyúló hegycsoportok közül Kán fölött a Kecskehát és a Hollófészek a legmagasabb, előbbi 304, utóbbi pedig 357 méternyire emelkedik a tenger szine fölött. Északnyugaton Bakócza és Tormás vidékén már csak 200, 260 méter közt váltakozik a hegyek magassága s Vidák-pusztánál kezdődik egy völgy, mely a Gödre felől nyiló völgygyei Szent-Mártonnál egyesülve, Jenő, Pálé és Hőrnyék közt fut Sásdig s itt a Vázsnok, Meződ, Vásáros-Dombó és Kapos-Szekcső közt elterülő széles völgységbe olvad. A Gödre—Szent-Márton felől jövő völgynek mintegy folytatását látszik képezni az a völgy, amely keleti irányban Komlóig nyúlik s Hörnyékről tekintve gyönyörű tájképet nyújt, a láthatár szélén a hosszu-hetényi Hármas-hegyet s ezentúl a Zengőt tüntetve föl a kékes homályban. A Szent-Jakab-hegytői északra nyúló hegycsoportok közül kiemelkedik a Bodor-hegy, az orfűi, abaligeti-hegy és a Kőhegy. E hegyeken túl ismét alacsonyabbá válnak a hegycsoportok s Magyar-Hertelend és Egyházbérnél széles völgy választja el őket a vargai, ligeti és pölöskei hegyektől. E völgyön vezet Magyar-Széken át Sásdra a Pécsről kiinduló országút, mely Mánfa és Szabolcs közt hatalmas szál erdőktől környezve a hegy oldalába vágva kanyarog, egyfelől magasra nyúló hegy, másfelől meredek mélység által határolva. Magyar- Széktől északkeletre a legmagasabb hegy Cserhát, mely 309 méterre emelkedik. Ettől északi és keleti irányban 300 és 460 méter magasságú hegyek tömörülnek egymás mellé s vadon szakadékokkal, szűk nyílású völgyekkel teszik érdekessé a tájat. A Hosszu-Hetény fölött levő Hármas- hegyen túl észak felé fogy a hegyek magassága; a Jánosi erdőtől északkeletre fekvő Szerecsen-hegy azonban újra felemelkedik 400, a Márévár tőszomszédságában levő Kőtető pedig 462 méternyire. Magyar-Egregyen túl ellapulnak a hegyek s előtűnik a kies völgy, melyen át a Dombovár- bátaszéki helyiérdekű vasút szalad. A völgy fölött északon már a tömör Mecsek-hegység dombalakú törpe nyúlványai mutatkoznak szétszórtan. A Hármas-hegytől északkeletre van még a Zengőnek merészebb emelkedésű nyúlványa, a szent-lászlóihegy, a Vöröspart, Nagyhegy, Rókahegy, melyek mindegyike meghaladja az 500 métert. Ezektől északra vannak az uj- és ó-bányai-hegyek, a Somlyó (Somos-tető)’ és Dobogó (Ördög-hegy), melyeknek magassága 572 és 592 métert ér el. Ó-Bányától délre nevezetes még a Kecskehát és a Templom-hegy, mely 471 méter
