Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
BARANYA NÉPEI. 175 belőle házilag ; de sok jut azért nyersen a kereskedelemnek is. Néhány év óta kiviteli czikk a tök-mag s a napraforgó olajmagva. Felesen termesztik még a borsót (bab) s a kender-magot is. Gazdasági takarmányul a lóherét, bükkönyt. A házi állatok közül, a sertések mellett, különös gondot fordítanak még a ló- és szarvasmarha-tenyésztésre. A vaiszlói és a sellyei vásárokat évenként fölkeresik az olasz lókereskedők. A sellyei uradalom törzsménese s gnlyája kiváló. Házi szárnyasaink közül a tyúk-tenyésztést kultiválják földmívelőink előszeretettel. A hienez-tikász a maga esites-csatos szerszámú lovaival s ketreczes kocsijával állandó alakja az ormánysági falvak utczáinak. Erdeink vadakban bővelkednek. Őz, szarvas, nyúl, fáczán van elég, minthogy ezek óvására különös gond fordíttatik. Draskovich Iván gróf sellyei vadas-kertjében vad-pulyka s vad-sertés is akad. A környék homokhalmain nem régiben még a szőllők is szépen díszlettek. De az utóbbi idők számos elemi csapásai : szárazság, peronospora, jégverés sokat kipusztítottak e szőllőkből. Ma csupán a tarló-földeken kiemelkedő sugár cseresznye-, meggy- s őszi baraczkfák emlékeztetnek rá, hogy itt valamikor „nektár tyrsusain“ gerezd mosolygott. Míg a régi talajvizeket le nem csapolták, a vidék lakói a halászatot is nagy előszeretettel űzték. Ma csak a Dráva holt ágaiban van hal bőven. Az Okor-viz különlegessége a „tüskés hal“, valami süllő-faj ; s azonkívül a rák. A hajdani mocsarakban csíkot is nagy mennyiségben fogtak az oszrói csíkászok. Minden gazdának meg volt a maga csíkos-gödre odahaza a kertje végében. * Az Ormányságot tiszta magyarság lakja. A hol a magyarság megszűnik, ott véget ér az Ormányság is. Törzslakóssága a földmívelő osztály, igazhívő református. Az intelligenczia nagy része, az iparos osztály s az uradalmak cselédsége legnagyobb részt pápista, kiket az ormánysági református németeknek hív; amaz pedig atyafíak-nak titulálja a reformátusokat. A nazarénus vallásnak is akad hívője, különösen Zalátán, Piskón, Yaiszlón. A kereskedelem majdnem kizárólag mózes-hitü polgártársaink kezében van. Vidékünk társadalmi osztályai közt első hely illeti az intelligencziát. Számra és előkelőségre megállja helyét hazánk bármely vidékének értelmiségével szemben. Ide soroljuk e vidék nagy- és kisbirtokosait, a mező- gazdaságok s erdészetek tiszti karát, a katholikus egyházak plébánosait, a református parochiák prédikátorait s a két felekezet tanítóságát, mint a köznép szellemi vezéreit, kik mind barátságos egyetértésben s kartársi szeretetben élnek egymással. Az Ormányságon a felekezeti súrlódások ismeretlenek. Békében él együtt egy helységben a református, katholikus, zsidó s a nazarénus.
