Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
138 BARANYA NÉPEI. Tehozzád jó anyám mit szóljak, nem tudom, szivemet elfogja keserű fájdalom, könyes szemeimet fölnyítni nem bírom, búcsúzó szavaim csak zokogva mondom. Itt van az elválás keserű órája, mely esik szivednek nehéz fájdalmára, most mindjárt ültetnek férjem kocsijára, kedves szülő anyám, szived fájdalmára. Kedves, édes anyám, jöjj ide én hozzám, hogy még utoljára hadd csókoljon meg szám, hadd öleljenek meg e szerető kezek, mert segítségedre ezután nem lesznek. Elválok tőletek, de szivem nem hagy el, anyai hűséged magammal viszem el. Áldja meg az Isten, mert jó anyám voltál, mind a két kezedet, melyekkel ápoltál; áldja meg eszedet, mert engem oktattál, de áldjon meg azért, mert jó férjhez adtál. Adjon az Úr Isten neked egészséget, ha segítségedet elviszik mellőled; ha pedig eléred utolsó órádat, nyerd el a menyégben te is koronádat. Hol vagy édes anyám, jer még egyszer ide szerető leányod karjai közibe, hadd csókoljalak meg téged utoljára, mert nekem mennem kell innét nemsokára. Áldjon meg az Isten kedves, édes anyám, mert te voltál nekem jó, hív, őriző dajkám, te neked köszönöm Isten után éltem, te voltál énnekem mindenben vezérem. Látom, kedves anyám, miként vérzik szived, hogy engem ily hamar elvisznek mellőled ; ne keseregj értem, ennek így kell lenni, hiteles párommal nekem el kell menni. Az én szivem is fáj, hogy ilyen jó anyát el kell hagynom, nem is mondhatom fájdalmát, de hát el kell mennem, bár vérezik szivem, mert így kívánja azt hites férjem tőlem. Csókolom anyai áldott jó kezedet, melyekkel ápoltál mindenkor engemet; áldjon meg az Isten mindenütt tégedet, ne érje bú s bánat anyai szivedet. Többeket keresnek könyező szemeim, kikhez még teszem búcsúzó szavaim. Kedves testvéreim, itt az óra jelen, szerető testvértek tőletek elmegyen, elmegyek tőletek, de szám áldást rebeg, rátok jó testvérim, azért ide jertek, had öleljenek meg e szerető kezek, mert tovább veletek egy házban nem leszek. Legyen közöttetek szeretet és béke, az atyafi- ságnak ez a legszebb éke. Minden lépésieket szerencse kisérje, egyik a másikat soha meg ne sértse. Szüleit mindenki tisztelje, becsülje, hogy Istentől a jó életet elnyerje. Ha e tanácsomat ti megfogadjátok, az Úrnak gondja lesz mindenkor reátok. Hol van öregatyám, majd eltévesztem őt, tudom, neked hamar ássák a temetőt. De óh ! ezer hála az erős Istennek, hogy megérted napját férjhez menésemnek. Adjon az Úr Isten neked még sok évet és az évek mellé erőt, egészséget, de adjon még hozzá csendes békességet, hogy legyen mindenkor Istenben reményed. Öreganyámnak is sok jókat kívánok, mivel nemsokára tőle is elválok. Az Úrnak áldása ő reá is térjen, éljen még sokáig csendes békességben. Násznagy s nászasszonyom kívánom önöknek, mint mellettem szives és hű őrködőknek, éljenek halálig friss jó egészségben, fáradságuk díját leljék fel az Égben.
