Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya népei

BARANYA NÉPEI.

127

egyetlen, legfeljebb térden felül érő köntöskét hordanának, a melynek még hozzá mindkét czombjuk hosszában, à la szép Helena, egész csipe- lyökig menő mythológiai hasitéka volna. Ezek a sokacznők másként gondolkoznak. Illetlennek találják, hogy arczuk födetlen legyen s be is pólyázzák igen csinosan hímzett kendőkkel úgy, hogy csak a szemeik látszanak; derekuk is ilyféle kendőbe van göngyölve egész csipölyig ; hanem testük többi részét azután egyetlen szoknya takarja, mely tulajdonképen két, jóval térden fölül érő kötőből áll. Az egyik elül, a másik hátul fityeg, közöttük pedig czombjaik hosszában szabad tér nyilik, minthogy az ing használatának intézménye e falvakig még nem jutott el. Soha se hittem volna, hogy Európában még ily bizarr nemzeti viseletét

Hidasdi németek.

Zelesny K. fényképe után.

találhatok.“ Egy cseppet sem csudálható, hogy a dályoki sokacznők ruházata ilyen hatást keltett boldogult trónörökösünkben ; mert biz’ az elég furcsa és szokatlan s meglehetősen hat az érzékekre.

A bodolyai viselet már elüt ettől s a siklósi járásban lévő Bér emend, Kassád, Torjáncza és Petárda lakóinak ruházata is más, de csaknem olyan pikáns. A siklósi járásban lakó sokacznők nem igen kedvelik a tarka színeket ; az uralkodó szin náluk is, akárcsak az ormánysági magyaroknál : a fehér.

Bármennyire eltérők is az egyes vidékek viseletéi, abban mind megegyeznek a sokacznők, hogy a pirosító és a szemöldök-festék nélkülözhetetlen pipereszer a háztartásban. Ünnepnapokon úgy kifestik magukat, hogy szinte virítanak, mint a piros pünkösdi rózsa.