Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)

I. „Jóvátételi közmunkán" a Szovjetunióban - „Jóvátételi közmunkán”

hogy a kommunista párt eladta a hadifoglyokat, azok fogják végrehajtani az ötéves tervet a Szovjetunióban. A rémhírt nem tekintették ártalmatlan szóbeszédnek, azt maga Rákosi igyekezett megcáfolni.38 A rémhírek természetét ismerve, bizonyára létezik e körül is valami reális mag. Sok más „rémhírről” azóta ugyanis kiderült, hogy igaz volt, csupán eltusolni akarták.

A korabeli iratokban magával a jóvátételi közmunka kifejezéssel sem lehet találkozni. A „katonai munka”, a „deportálás", a „munkaszolgálat", a „munkára mozgósítás", a „hadifogságba esett nem katonaviselt egyének", a „hadifoglyok és polgári személyek", kiszállított magyar honosok", az „Oroszországba elszállított magyar állampolgárok” és a „közmunka” szerepel általában.39 A Jóvátételi közmunka" fogalma azonban nem volt ismeretlen, igaz belföldi használatra szánták és az MKP napilapjában, a Zempléni Népújságban tűnt fel olyan formában, hogy kit is vegyenek erre igénybe. Az 1946. január 1 -én megjelent cikk arról tudósít, hogy folyamatban van a közmunkára kötelezettek összeírása, mely során

„... pártunk képviselője rámutatott arra, hogy jóvátételi közmunkára való igénybevételnél nem lehet egyenlő mértékben mérni az embereket, ha igazságosak akarunk lenni. Igen sokan vannak városunkban, akikről bebizonyosodott, hogy részük volt a pusztulás előidézésében és abban, hogy a magyar nép fegyvert fogott a szabadság és béke hazája ellen. Van bőven, kik internálva voltak, vagy rendőri felügyelet alatt vannak, vagy kiket le nem igazoltak... Vigyék csak közmunkára ezeket az urakat, hiszen van nekik mit jóvá tenni."

Az MKP nevében javasolták, hogy Sátoraljaújhely város alakítson bizottságot a „jóvátételi közmunkára” kötelezettek névsorának összeállítására.40

A fogalom megnevezése feltűnt már 1945. januárban is a Göncön összeállított szerelvényre helyezett transzparensen,41 de a résztvevők elbeszéléseiből is egyértelműen következik. A lágerek tisztjei ugyanis gyakran hivatkoztak arra, hogy amit a háború alatt leromboltak, azt most az odaszállítottaknak kell, mintegy jóvátételként, felépíteni. Ez a megközelítés egybe esik a krími konferencia jegyzőkönyvében felvett, a német jóvátétel formáit meghatározó kitétel c) pontjával, „a német munkaerő felhasználása” megfogalmazással. Úgy gondoljuk tehát, hogy a csekély írásos forrás ellenére a ,jóvátételi közmunka” fogalmát jogosan és megalapozottan használjuk. Azt természetesen nem tudjuk, hogy ezt a munkát beszámították-e, és ha igen, milyen módon, a békeszerződésben megállapított összegbe, vagy csak egy további külön tételt jelentett? Erre akérdésre talán a jóvátétel gyakorlati végrehajtásának jövőbeni feldolgozása fog választ adni.

26