Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)
II. Interjúk és írásos emlékek - Eibeck István
nők arcát a téli hideg és a szél annyira kicserezte és olyan barnává tette, hogy amikor levették a kendőt a fejükről, mintha álarc lett volna az arcukon. Sokkal barnábbnak tűntek, mintha a legnagyobb nyáron napoztak volna. Bár munka közben többször volt lehetőség melegedniük, de nagyobbrészt mégiscsak kint a szabad területen végezték munkájukat és a tél folyamán nagyon sokat szenvedtek. Szinte sírva érkeztek be munkaidő után a lágerba. De ugyanígy gyötörte őket nyáron a meleg is. Még egy negyedik külső munkahelyet is megemlíthetnénk, éspedig a tavasztól őszig terjedő időszakra a kolhozokat, illetőleg a szovhozokat, (ahová a) kihelyezett emberek és nők igen gyenge fizikumúak voltak, de még képesek voltak mezőgazdasági munka végzésére. Ezek az ottani körülmények folytán sokkal jobb élelemhez jutottak, így tejhez és egyéb terményekhez és ősszel egészen jó egészségi állapotban érkeztek vissza a lágerba. Télen viszont csak belső lágermunkát végeztek. A tábor fekvése és létesítményei: a tábor a külső munkahelyektől kb. 250 m-re feküdt, háromszoros tüskés dróttal volt körülkerítve és téglalap alakú volt. A tábornak a négy sarkán magas állású őrtorony és drótkerítés mentén kb. 10-15 méterenként egy-egy villanyoszlop, egy-egy égőtesttel volt található. A magas állású őrtoronyban mozgatható fényforrás, illetve reflektor nem volt. A főbejárati kapu mellett egy fabódé állt, ahol az őrség tartózkodott, illetőleg a belső szobában a tartalékban lévő legénység. A táboron belül két, félig a földbe süllyesztett fából készült bunkerszerű barakképület volt található, amelyben belül, két oldalon voltak elhelyezve a fapriccsek alsó és felső fekhelyekkel. Egy-egy ilyen prices alul is, fölül is két személynek adott fekhelyet. A bunkerekben, egy-egy bunkerben kb. 150-200 fő fért el, kizárólag férfiak voltak. A tábor bajáratától jobbra alul volt egy téglából készült fészerszerű nagy épület, melynek berendezése ugyancsak hasonló volt az előbbiekben említetthez, a fapriccseket illetően és a fekhelyek kialakításában. Ebben az épületben kb. 300 fő részére volt fekhely és férfiak használták. A tábor középső részén volt egy téglaépület, amelynek a közepén egy folyosó húzódott és a folyosó két oldaláról nyíltak a szobák. A szobákban a fal mellett folyamatos (-an épített) emeletes priccsek voltak. Egy-egy szobában húsz-huszonöt fő fért el kb. 15-16 ilyen szoba volt ebben az épületben. Ez az épület kizárólag a nők számára volt fenntartva, illetve a nők használták. A tábor bejáratától azonnal jobbra egy nagy téglaalapú kőépület volt található, melynek egy részében volt a konyha, a konyhából torkollott az étterem és ugyanakkor az étterem másik végén volt egy kis raktárszerű építmény, ahol a kenyéradagot adták ki. Ugyancsak a másik sarkán ennek az épületnek volt az ún. „magazin”, amely a tisztek bevásárlási helye volt. A nők épületétől jobbra voltak a tábor műhelyei kialakítva, de ezek az épületek már fából voltak. Itt volt 235
