Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)
I. „Jóvátételi közmunkán" a Szovjetunióban - „Jóvátételi közmunkán”
Igaz viszont, hogy még el sem készültek vele teljesen, amikor valamennyi behívottal együtt a szerelvény kigördült a gyulai vasútállomásról. Az egész folyamatról és a mentesítési kísérlet kudarcáról az akkor Torontál megyéhez tartozó eleki járás h. főszolgabírója részletesen beszámolt a főispánnak. Az időrendben közölt eseményeket 1944. december 26-án a községben mintegy 200 főt számláló ún. orosz G.P.U. (szovjet államvédelmi) osztag megjelenése vezette be. Parancsnoka, egy őrnagy, elrendelte a lakosság népszámlálásszerű összeírását. Miután ez megtörtént, a parancsnok 1945. január 1 -én magához hívatta a h. főszolgabírót és közölte vele, hogy a német nevű lakosságot munkára kívánja mozgósítani. Megbízta a mozgósítás elvégzésére és 2-3 nap határidőt adott. A mozgósítani szándékozottak körét az általunk már ismertekben határozta meg. A h. főszolgabíró megjegyzése a végrehajtást akadályozó tisztviselői munkaerő hiányára és arra vonatkozott, hogy a lakosság ugyan többnyire német nevű, de mindenkor tanúságot tett törhetetlen magyarságáról, illetőleg részt vett a németellenes mozgalomban. Méltónak tartja őket arra, hogy a magyarokkal egyenlő elbánásban részesüljenek. A személyenkénti elbírálás elvégzése érdekében egy bizottság létrehozására tett javaslatot, amit az őrnagy elfogadott. A bizottság a Magyar Kommunista Párt és a Független Kisgazda Párt helyi vezetőjéből és kipróbált magyar emberekből állt. Munkáját január 1-én 11 órától másnap 15 óra 30 percig egyfolytában végezte. A rendeletet 2-án 7 órakor tetette a h. főszolgabíró közzé és megkezdte a gyűjtőhelyek látogatását. Egyik ilyen alkalommal az őrnagy visszavonta eddigi felhatalmazását. Soknak tartotta a mentesítettek számát. Ezt követően a lakosság összeszedése csupán a nevek alapján történt. Azokat a magyar nevűeket is bevonták az igénybe veendők körébe, akiknek egyik nagyszülője német nevű, illetőleg származású volt. Az őrnagy kijelentette: „Ha csak egy csepp német vér folyik ereiben, német.” A továbbiakban minden meggyőzési kísérletet elutasított arra hivatkozva, hogy bizonyos létszámhoz ragaszkodni kell. Miután az eseményeket sikerült a kormány tudomására hozni, megérkezett a kormány kiküldöttje, dr. Ormos Péter belügyminisztériumi titkár, két ízben is tárgyaltak a parancsnokkal, aki megígérte, hogy utasítást fog kérni felsőbb parancsnokságától. Közben egy újabb bizottságot állítottak fel, ami az előbbinél szigorúbb vizsgálatot tartott. Ez a mentőakció is eredménytelen maradt, sőt az őrnagy tovább bővítette a behozandók körét a 46 éves férfiakéval. Mentesítette viszont a 4 hónapon felüli terhes nőket, a szoptatós anyákat, valamint azokat, akik az igen szigorú orvosi vizsgálat alapján munkaképtelenek voltak. Az összegyűjtést 11-ére befejezték, majd a Gyuláról és más településekről érkezettekkel együtt még aznap elhagyta a szerelvény Elek község vasútállomását.23 21
