Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)

II. Interjúk és írásos emlékek - Szauter Mária

szenet dolgozták ki, ott is voltunk bent sokszor. Nyolc óra hosszat feküdtünk háton és egy rövid nyelű lapáttal, így fekve lapátoltunk 8 órán keresztül, és alattunk pedig folyt a víz. így voltunk sokszor. Egyszer dolgoztam a szalagnál, ahol befolyik a csillébe a szén. Na egyszer hallom, fölülről zörög valami. „Jaj, na most ott állok!” Akkor a kezemet a fejemre tettem, hogy legalább azt védjem. Na akkor a fejemet nem érte, de máig is látszik, fölhasította az ujjamat, hogy össze kellett kapcsolni. Na hát ez volt a balesetem.

Sokszor voltunk olyan helyen, mondom, a víz alattunk folyt, tiszta vízben voltunk és akkor ebben a nagy hideg télben volt valami 4—5 km a láger hozzánk, ahová gyalog mentünk. Úgyhogy a ruhánk úgy zörgött rajtunk, mintha keményítve lett volna. Beértünk a lágerba, jaj, de most még víz sincs. És ha volt, akkor is csak jéghideg. így tudtunk mosakodni. Ha éjjel mentünk haza, akkor nem mentünk, de ha délután, mert reggelesek voltunk, három műszakban dolgoztunk, akkor a Donyechoz mentünk le és ott mosakodtunk legtöbbször. A lágerban hol volt víz, hol nem. Meg ha volt, akkor is hideg.

A folyó mellett voltak?

Igen. Az egyik helyen ott. Rosztov, Buchareika, így voltak a faluk. Meg a Donyec. Ott ment a Rosztov előtt el. Úgy, hogy még át is mentünk egyszer- kétszer Rosztovba a Donyecen keresztül. Odamentünk sokszor mosakodni.

Az első három év az tényleg rossz volt. De utána már azért mindig jobb lett, mindig többet is kaptunk enni. De hát az első években szenvedés volt, mondom három műszakban dolgoztunk és amikor délutánosok voltunk, hogy éjjel hazajöttünk, akkor még mentünk a konyhára nézni, nem maradt- e egy kis vacsora. Hát némelykor maradt kása, de már olyan kék volt, mint a kötény.

Mitől volt kék?

Hát én nem tudom. Vízbe volt főzve és el volt kékülve már.

Romlott volt?

Hát, nem tudom, de megettük! Örültünk, hogy kaptunk. Volt, akinek volt baja, de hogy mitől volt?

A jeges ruhától nem fáztak meg?

Dehogynem! Nagyon sokszor megfáztunk, meg hát sokan meghaltak. Ez a járvány-betegség, a hastífusz.

Melyik évben volt a tífusz?

Az első két évben.

Hogyan folyt le a lágerban egy nap?

Ami szabadidőnk volt, kicsit mostunk. Vasalni nem kellett. Úgy vasaltunk, hogy este, amikor lefeküdtünk, ráfeküdtünk a vizes ruhára. Meg is száradt alattunk.

206