Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)
I. „Jóvátételi közmunkán" a Szovjetunióban - „Jóvátételi közmunkán”
szemben mindig ellenséges érzelmet tápláló, Romániához csatlakozni akaró román nemzetiségűeket vegyék igénybe.16 A levelet futár vitte Debrecenbe, így volt lehetséges, hogy január 4-én 9 órakor a válasz távirati úton elinduljon és még aznap megérkezzen Békés vármegye alispánjához Gyulára: „ Mindent megtettünk közbelépésre, csütörtök reggelre kaptunk ígéretet. Ha holnap reggel megkapjuk a segítséget, azonnal küldünk valakit. Ha nem küldünk senkit, azt jelenti, hogy nem tehetünk semmit. Minden sürgetés hiábavaló - Erdei belügyminiszter. ”17 A várakozás oka egy előző napi táviratban található, ami a belügyminiszter üzenetét volt hivatva tolmácsolni. Tartalmából megállapítható, hogy az a bizonyos tárgyalás a Debreceni Főparancsnoksággal történt, ahonnan a kérést - nem tudni pontosan, hogy mit, talán az alispánéhoz hasonló tartalmút - a főhadiszállásra továbbították. A választ a főparancsnokság már közölte is, mely szerint a gyulai lakosok nemzetiségét a magyar kormány fogja igazolni. A kormány rendelkezésének a megküldését 2-3 napon belülre ígérte. Tájékoztatott arról is, hogy a főhadiszállás rendelkezését a főparancsnokság a helyi parancsnokságoknak is továbbította.18 A korábbi, valamilyen államközi megegyezésről szóló feltételezések valódi tartalma a szovjet főhadiszállás egyoldalú diktátuma. A magyar kormány bizonyos finomításokat ért csupán el, melyeket 1945. január 5-én a főispánoknak címzett rendeletében a belügyminiszter hozott nyilvánosságra. A nyilvánosságot, a közigazgatási szerveket illetően kell itt érteni. Rendeletében a belügyminiszter tényként említi és az egyoldalúságot is kihangsúlyozza avval a kijelentéssel, hogy az „orosz katonai hatóságok a Magyarország területén lakó, illetve tartózkodó németeket munkaszolgálatra igénybe veszi”. A fent említett finomítások bizonyos körű mentesítéseket tettek lehetővé. Ennek megfelelően a magyar hatóságok azokat mentesíthették, akikről előzetesen megállapították, hogy német nevük ellenére magyarnak tekinthetők. Nem kellett igazolni: 1. A magyar nevűeket és származásúakat, valamint a nem német nemzetiségűeket. 2. A német nevűek közül azokat, akik a) nem német anyanyelvűek és sohasem vettek részt német népi - kulturális és társadalmi mozgalmakban (Volksbund), politikai mozgalmakban, magyar fasiszta szervezetekben, b) Akik németellenes hazafias mozgalmakban, vagy baloldali politikai mozgalmakban vettek részt, c) Akik olyan magyar kulturális, vagy társadalmi mozgalmakban vettek részt, amely alapján nyilvánvalóan bebizonyították magyarságukat, d) Akik német nevűek, de nem németek, hanem zsidók.19 Nem szól viszont a Szovjetunióba történő szállításról, így azokon a helyeken, ahol ezt a szovjet hatóságok nem közölték, ismeretlen maradt. 19
