Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)
I. „Jóvátételi közmunkán" a Szovjetunióban - Bevezetés
Bevezetés A magyar állampolgároknak a második világháború végén, majd az azt követő években a Szovjetunióban teljesített munkavégzési kötelezettsége többféle módon jött létre. Megítélésük és elhatárolásuk meglehetősen bonyolult feladat, és csak részben tartozik tárgykörünkbe. A legnagyobb mértékben a hadifoglyok voltak érdekelve ebben, de sok olyan személyt is hadifogolynak tekintettek, köztük a lakhelyükön, vagy másutt tartózkodó civileket is, akik a Hágai Egyezmények értelmében nem voltak hadifogolynak minősíthetők. Az egyezmény a hadifoglyok munkavégzését is feltételekhez kötötte. A hadifogolynak nem tekinthető polgári lakosság elszállítását és munkába állítását ennek megfelelően nem is ismerhette el, így arról még kizáró módon sem rendelkezett. Az államközi megállapodások alapján jóvátételi közmunkaként sem foghatjuk fel e polgári személyek és majdan a hadifoglyok munkavégzését, mert az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezményben nem szerepel olyan kitétel, hogy az anyagiakon kívül élőmunka szolgáltatásra is köteles a feltétel nélküli kapitulációt aláíró Magyarország. Tovább nehezíti a megítélést, hogy a polgári lakosság igénybevételekor a legtöbb esetben a szovjet katonai, illetve a magyar polgári hatóságok nem beszéltek az ország területének az elhagyásáról. Miután ez megtörtént, néhány heti bizonytalanság után a magyar forrásokban hadifogolyként említik őket, holott a Szovjetunióban megkülönböztetetten munkatáborokban és nem hadifogoly táborokban voltak. Büntető táborokra pedig csak a szovjet katonai bíróságok által elítélteket helyezték el. Köztük megtalálhatók voltak úgy a katonai, mint a polgári személyek. A munkatáborokban lévő polgári személyeket végül is a hadifoglyokkal együtt hozták haza. A magyar hatóságok a továbbiakban is hadifogolyként kezelték őket, de jellemző, hogy a hadigondozás egyik formáját sem terjesztették ki rájuk. Bonyolítja a helyzetet, hogy 1947-től, a Párizsi Békeszerződés aláírását követően hazahozataluk helyett a hadifoglyok egy részét is, kifejezetten jóvátételi közmunkára, visszatartották. Az erre vonatkozó államközi megállapodás ugyancsak ismeretlen. A közvélemény az MKP „moszkovi11
