Levéltárismertető - Archivführer (Pécs, 2005)

levéltár őrzésébe került, többségében az értelmiségi réteghez tartozott; főként pedagógusok, jogászok, a város és a megye vezető tisztviselői, orvosok, művészek, építészek, zenészek, történészek voltak. Közülük példaként megemlíthetjük Agócsi László zenetanárt, dr. Babies András történészt, dr. Csekey István jogászprofesszort, Dombay János régész-muzeológust, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanárt, Nikelszky Géza tervező-iparművészt és nem utolsósorban Vörös Vincét, a közelmúltban elhunyt kisgazda politikust, a magyar országgyűlés alelnökét. GYŰJTEMÉNYEK (XV. FONDFŐCIS0FORT) A gyűjtemények közül a kutatók leggyakrabban használt forrásai közé tartoznak a Feudális oklevelek gyűjteménye (14-19. sz.), az Iratkülönlegességek g]

r

űjteménye, Baranya Megyei Levéltár tervtára (18-20. sz.), Baranya megye térképeinek gyűjteménye (18-20. sz.), Kriszticsféle községtörténeti kartoték (14-20. sz.) és a községtörténeti lexikoncédulák (11-20. sz.). A feudális oklevelek gyűjteményében vannak elhelyezve a kegynyilvánító oklevelek és az ún. diplomák (iskolai végzettséget igazoló oklevelek, s néhány díszes mesterlevél). Az oklevelek többsége nem baranyai családokra, személyekre vonatkozik. A gyűjtemény mintegy 120 felbecsülhetetlen értékű darabja közül jelentősége miatt kiemelkedik Pécs szabad királyi városi rangra emelésének oklevele (1780), valamint Baranya vármegye pecséthasználatáról szóló oklevél (1838). A Baranya Megyei Levéltár térképeinek gyűjteménye mintegy ötezer térképre tehető, legnagyobb részük kéziratos térkép. A kéziratos térképek között van néhány 18. századi, döntő többségük azonban a 19. sz. második felében készült, de vannak 20. századi térképeink is. A térképgyűjtemény első csoportjához, az ún. törzsanyaghoz (BmT) tartoznak azok a vízrendezéssel kapcsolatos térképek, tervek, amelyek a kisebb mértékben a Duna, nagyobb mértékben a Dráva és néhány más vízfolyás (Ókor, Almás) felmérésekor, szabályozásakor, a munkálatok tervezésekor készültek. Ugyanebbe a csoportba kerültek a határleírásokhoz készült községi térképvázlatok, melyek 1858 és 1864 között születtek. Ide tartozik még az uradalmi, erdészeti és legelőrendezési térképek nagy csoportja is. Szólni kell az ún. úrbéri térképekről (BiU): ezeket a jobbágyfelszabadítást követő erdő- és legelőelkülönítések, a tagosítások céljából készítették, de sokszor nemcsak azokat, hanem az egész határt ábrázolják. A szépen színezett térképeket különböző méretben készítették, többségükből rengeteg adatot lehet kiolvasni (pl. településszerkezet, művelési ágak); amennyiben egy-egy községről különböző időben születtek térképek, a változások is nyomon követhetők. Nagy értéket képviselnek gyűjteményünkben az 1850 után elkezdett kataszteri felmérések térképei (BmK) is. Ezek a térképek igen részletesek, pontosak és színesek; legtöbbjükhöz tartozik egy vázlat vagy összesítő, maga a térkép azonban keménypapírra ragasztott szelvényekből áll. A megyei törvényszéktől, mint telekkönyvi hatóságtól átvett szelvényes kataszteri térképek (a határleírások térképvázlataihoz hasonlóan) szerencsére együtt maradtak bizonyos iratanyagokkal, ami a kutató munkáját segítheti. Ezek igen szép kivitelű térképek, színezésük következetes, informatív értékű (BiK). Pécs város ugyancsak nem kevés várostér-