Levéltárismertető - Archivführer (Pécs, 2005)

megye, illetve a községek, a Pécs Városi Villamos- és Légszesztelep, Villamossági Rt. (19001946) a város villamosításával foglakozott. A Pécsi Villamosvasút Rt. iratanyaga (1912-1949) a pécsi villamos történetének alapvető forrása. A pénzintézetek iratanyaga közül figyelmet érdemelnek a Délmagyarországi Kereskedelmi Bank Rt. (1925-1948), a Dunántúli Bank Rt. (1938-1948), a Magyar Általános Hitelbank Pécsi Fiókja (1943-1948), a Pécsi Takarékpénztár (1845-1948), a Pécs-egyházmegyei Takarékpénztár (1914-1948) és a hitelszövetkezetek iratanyagai. Az uradalmak közül a Bólyi Batthyány-Montenuovo uradalom levéltára (1700-1944) és a Pécsváradi közalapítványi kerület levéltára (18. SZ.-1949) rendelkezik nagy mennyiségű iratanyaggal. A Siklósi Batthyány-Benyovszky-féle uradalom (1698-1939) töredékesen maradt fenn. Csekély mennyiségű, kizárólag erdészeti iratanyaga van a Kisvaszari Eszterházy hercegi erdőgondnokságnak (1896-1945) és a Hetvehelyi káptalani erdőhivatalnak (1887-1946). A Frigyes főherceg (Károly Lajos-féle) hitbizományának ügyészi iratai (1910-1944) fondot nem elsősorban a birtokgazdálkodási iratok alkotják, hanem az uradalom ügyvédjének, Németh Kálmánnak a hitbizományra vonatkozó ügyvédi iratai. EGYHÁZI SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK (XII. FONDFŐCSOPORT) Az egyházi fondok közül a legértékesebb a Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára (1628-1850) mely a közjegyzői funkciót megelőző hiteleshelyi okmányokat, főként királyi leiratokat, ezekre adott jelentéseket, végrendeleteket, birtokjogi iratokat tartalmazza. Az irat-