Levéltárismertető - Archivführer (Pécs, 2005)

A Baranya Megyei Levéltár elődje, a Pécsi Állami Levéltár négy levéltári gyűjtemény (Baranya vármegye, Pécs város, Mohács város, illetve a Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárának) egyesítésével jött létre 1950-ben. E gyűjtemények története egészen az Árpád-korig viszszavezethető. A török hódítás azonban nem csupán a megyeszervezetet számolta fel, hanem a magyar írásbeliség középkori emlékeit is jórészt megsemmisítette. A gyűjteményeket a századok folyamán súlyos veszteségek érték. A megye középkori iratai a közel 150 éves török uralom alatt, illetve a háborús időkben szinte maradéktalanul elpusztultak. A hódoltságot követő katonai, illetve kamarai igazgatás időszakából is csak áttételesen maradtak fenn helyi iratok, mivel 1704-ben előbb a kuruc, majd a szerb csapatok Pécs jelentős részét feldúlták, s e pusztításnak áldozatul esett a városháza és a levéltár is. így folyamatosan csak a 18. század első évtizedétől maradtak fenn a vármegye és Pécs város iratai. Pécs város a Széchenyi téri városházán, a vármegye az 1731-ben épült Papnövelde utcai székházában őrizte az iratait. Az 1950. évi államosításkor az egyesített levéltár a város abszolút centrumában, a Király utcában, a hajdani Sóház helyén 1871-72-ben épített Pénzügyigazgatóság historizáló stílusú, reprezentatív kétemeletes palotájában, illetve udvari szárnyaiban kapott helyett. Ezután kerültek ide a községi, közigazgatási, jogszolgáltatási, gazdasági, iskolai, Levéltárunk rövid törtenete