Levéltárismertető - Archivführer (Pécs, 2005)

hatvanossági és képviselőtestületi jegyzőkönyvek (1836-1944) és iratok (1868-1924), a városi polgármesteri iratok (1924-1950), az adófőkönyvek és adóösszeírások (1751-1949), a számadások és háztartási főkönyvek (1761-1943). KÖRJEGYZŐSÉGEK ÉS NAGYKÖZSÉGEK 1848-1950. A megye községeinek iratanyaga nagyközségek esetében egyenként, kisközségek esetében körjegyzőségenként található. Elsődleges forrásnak számítanak a községi testületi jegyzőkönyvek és körjegyzőségi, illetve nagyközségi jegyzőségi iratok. Baranya megyében a községek többségének a két világháború közötti időszaktól kezdve, mintegy egynegyedüknek pedig csak a második világháború utáni időszakból maradtak ránk az iratai. Az 1930-as, 1940-es éveknek az azt megelőző évtizedekhez képest mennyiségileg és minőségileg bőségesebb iratai széles körű kutatást tesznek lehetővé (a település belső élete, háború, beszolgáltatás, hadifogság, hősi halottak, háborús károk, politikai események stb.) Baranya megye 13 nagyközségének és 74 körjegyzőségének viszonylag - terjedelmes iratanyaga - jól kutatható. KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁS TERÜLETI SZERVEI (VI. FONDFŐCSÜPORT) A Pécsi Állami Földmérési Felügyelőségnek (1851-1949) nagy mennyiségű és községenkénti ABC rendben lévő, könnyen kutatható iratanyaga maradt fenn. A földmérési felügyelőségek a földadókataszter elkészítéséhez szükséges földméréseket végezték, a községekről részletes kataszteri térképeket készítettek és közreműködtek a telekkönyvi betétszerkesztéseknél. A földmérési felügyelőségnek különösen a térképei, változási jegyzékei, kataszteri felmérései és telekkönyvei rendkívül értékesek. A Pécsi Magyar Királyi Erdőfelügyelőség (1899-1947) az erdők közvetlen állami felügyeletét látta el, kezelte az államrendészeti kezelésre kötelezett és korlátolt forgalmú erdőket, és az erdőrendészeti hatóságok végrehajtó szerveként járt el. A Magyar Királyi Szőlészeti és Borászati Felügyelőség és Állami Közpince (1915-1950) a szőlészet és borászat állami szerveként egy Baranyának és Pécsnek hírnevet hozó mezőgazdasági ágra tartalmaz fontos iratokat. A 19. század első fele bányászatának kutatásához a Pécsi Császári Királyi Bányaigazgatóság (Berks-levéltár) (1808-1845) iratai nyújtanak segítséget. A Kerületi Iparfelügyelőség (1893-1949) a gyárak és ipartelepek, gőzgépek vizsgálatát, az ipar fejlesztését, az iparban dolgozók egészségének és a balesetvédelmi szabályoknak a vizsgálatát, az ipari békéltetést végezte. A Pécsi Allamépítészeti Hivatal (1936-1949) feladata az állami közutak építése és fenntartása, a magasépítés (hidak) és egyéb útügyek intézése volt. A Közellátási Felügj^előség (1942-1949) a második világháborús hadigazdálkodás kiszolgálására létrehozott közép szintű szerv volt. A közellátási felügyelőség egyrészt tájékoztatta a minisztert a területe közellátási viszonyairól, és ellátta mindazokat a feladatokat, amelyeket a miniszter és jogszabályok rábíztak, másrészt a közellátási kormánybiztos és a törvényhatóság első tisztviselőjének (alispán, polgármester) szaktanácsadója volt. A közoktatásügy igazgatását az 1868. évi népiskolai törvénytől kezdve a tankerületi királyi főigazgatóságok és a királyi tanfelügyelősé-