Levéltárismertető - Archivführer (Pécs, 2005)

évi rendszerváltás előtti irataikat a IV-XVL, a rendszerváltás utáni irataikat a XVII-XXXV. fondfőcsoportokba sorolták be, az 1990. évi rendszerváltás utáni iratoknak pedig a XXXVI. és XXXVII. fondfőcsoportot jelölték ki. A fondfőcsoportok közötti korszakhalárok nem mereven, hanem rugalmasan értelmezendők. A fondok kisebb egységekre, állagokra és sorozatokra tagolódnak. MEGYEI TÖRVÉNYI IATÓSÁGOK, SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK ÉS TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROSOK (IV FONDFŐCSOPORTJ BARANYA VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1686-1950 A megye levéltárának régi iratai közül a legteljesebb képet a nemesi közgyűlések jegyzőkönyvei (1698-1848) és közgyűlési iratai (17081848) nyújtanak. A hivatalos nyelv 1844-ig a latin volt, ám a jegyzőkönyveket 1806-tól magyarul vezették. A közgyűlési iratok csak a 18. sz. végétől tekinthetők folyamatosnak. A megyei közgyűlés iratai közül a kutatás szempontjából különösen érdekesek az úrbéri iratok és az ún. peren kívüli eljárás iratai: bírói intések, bírói eltiltások, bírói vizsgálatok, be- és kitáblázások, tiltakozások, helyszíni szemlék, határjárások stb., melyek nemcsak a 18. századra, hanem az azt megelőző századokra is tartalmaznak adatokat. A nemesség! iratok gyűjteményét a megyei közgyűlés anyagából hozták létre. Az iratok a családnevek ABC rendjében sorakoznak, többnyire nemesi igazolások iránti kérelem, nemesség kihirdetése, nemesi ifjaknak ösztöndíjkérelem, esetleg a nemesi testőrseregbe való felvételi kérelem és az ezzel kapcsolatos igazolások, oklevél másolatok, anyakönyvi kivonatok találhatók az egyes családok iratai között. Jelentőségét növeli az a tény, hogy intézményünkben egyébként igen kevés családi irat van. A vármegye adószedőjének irataiból a háziadó összeírások (1711-1752) nélkülözhetetlen forrásai a 18. század első felének. A vármegye működésének vizsgálatához viszont az adószedői számadások nyújtanak segítséget, melyeknek különlegessége, hogy az 1705 és 1850 közötti megyei iratok közül a legteljesebbnek mondhatók. A vármegyei törvényszék iratai sok szempontból felhasználhatók a kutatásban, a perek vizsgálati anyaga gyakran társadalomtörténetre, életmódra és szokásokra utaló adatokat is tartalmaz. A megye polgári kori történetének forrásai közül elkülönülnek egymástól a neobszolutizmus kori és a kiegyezés utáni fondok. A Bachkorszak leglényegesebb iratanyagával a Baranya Megyei Cs. Kir. Megyehatóság (ismertebb nevén megyefőnök, 1850-1861) és Baranya vármegye királyi biztosa (főispáni helytartója) rendelkezik. Az előbbi kutatását az 1854-1860 közötti tárgyi kútfős iratkezelés megkönnyíti, az ún. gótbetűs német írás megnehezíti. Mivel a bürokratikus neoabszolutista kormányzat figyelme szinte mindenre kiterjedt, nagyon sok irat (jelentés, beszámoló, statisztika, kimutatás stb.) keletkezett e korszakban. A polgári kor kutatásához a legnagyobb mennyiségű és legteljesebb forrást Baranya vármegye alispánjának iratai (1861-1950) jelentik: ez igen széles körű iratanyagot tartalmaz, itt vannak a felülről érkező kormányrendeletek és a végrehajtásával kapcsolatos iratok, 1872 után a közgyűlési iratok, valamint a községektől, főszolgabíróktól felterjesztett iratok. Szinte hiánytalan, nagy mennyiségű és segéd-