Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt - Etwas blieb daheim in Ungarn. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban - Eingliederung der vertriebenen Ungarndeutschen in Deutschland (Pécs, 1999)

III. Személyes átélés - Kapcsolat Magyarországgal

Gisella Herr gyakran bejár Magyarországra, felkeresi a saját és a férje szülőfaluját, a rokonokat, az ismerősöket. Utóbbiakból újakat is szerzett magának. Az eddig tapasztaltakon túlmenően Heinrich Becht vállalkozói tevékenységét is kiterjesztette Magyarországra. Kapcsolatai jók, és reméli, hogy azok is maradnak. KOMPLEX elnevezéssel Pécsett céget alapított, ami jól és stabilan működik. Az ott dolgozók közül sokakat szeretne Németországban is foglalkoztatni. Úgy véli, hogy a gazdasági együttműködés kezdete az európai népek lehetőségei növekedésének. Kapcsolatai Magyarországgal Julius Schmidtnek sohasem szakadtak meg. ismerőseivel, rokonaival tartott kapcsolatot. Autóbusszal történő utazásokat szervez Göppingenből Magyarországra. 1991-ben szülőfaluja polgármestere meghívásának tett eleget. Ott kijelentette, hogy nemcsak a német-, hanem valamennyi lakosnak a honfitársaként, barátjaként érkezett. Hazájának ugyan Németországot tartja, Magyarország azonban egy nagy darab haza maradt számára. A magyarországi híreket figyeli és továbbítja Kanadába az ott élő egykor magyarországi németek részére Josef Brasch. Részt vállalt szülőfaluja: Zanegg templomának felújításában, kiállítás létrehozásában. Szeretettel beszél Budapestről, egy olyan helyként említve, amelyet ha az ember egyszer már látott, többé nem tud tőle elszakadni. A falujából kitelepítettek németországi találkozóin rendszeresen részt vesz Mayer Teréz is. Gyakran bejár Magyarországra, rendszeresen felkeresi a férje szülőfalujához közeli magyarhertelendi termálvizes fürdőt. Évente több hetet, hónapot töltenek ott. Utazásuk elsődleges célja, a régi haza újbóli megtekintése. Szeretnek jönni. Németország a hazájuk. Az ittenit tulajdonképpen nem is ismerték. Legfeljebb csak a szomszéd faluig jutottak el. A járási székhelyre is csak búcsúkor, vagy egyéb ünnepek alkalmával mentek. „Itt laktunk, és nem is tudtuk, hogy milyen gyönyörű a hazánk"-jelentette ki Mayer Teréz. A legkülönösebb kötődéssel Magyarországhoz talán Franz Wida rendelkezik. Az egykori jugoszláviai Bácskából származik, amit 1941-ben visszacsatoltak Magyarországhoz. 1944 őszén a front elől menekülve hagyta szülőföldjét el, ami aztán visszakerült Jugoszláviához. Szülőfalujában azóta egyszer járt, többé nem volt ereje visszatérni. Felesége szülőfaluja, és annak környezete tölti be nála is a szülőföld szerepét. Kapcsolatait Magyarországon építette ki, ott az eredeti szülőföld hatásától függetlenedve otthonosan közlekedik. Kettőjük Magyarországhoz való kötődése tekinthető a meghallgatottak közül a legerősebbnek. Érzelmi elemek fedezhetők fel az életvitelben is. Az étkezési szokásokban a magyaros ételekhez, a magyar piros- és zöldpaprika használatához való ragaszkodásban, szinte valamennyi háztartásban. Magyarországról hozott szőlővesszők és facsemeték ültetése pl. a Bischof és a Wida családnál. A magyar szép- és szakirodalmi könyvek gyűjtése pl. Dr. Paul Ginder és Josef Schmidt magán-könyvtárában. Magyar folyóiratok megrendelésében és olvasásában. A magyar gazdasági-, politikai-, kulturális-, és sport életben bekövetkezett eseményekre való reagálásban.