Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt - Etwas blieb daheim in Ungarn. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban - Eingliederung der vertriebenen Ungarndeutschen in Deutschland (Pécs, 1999)

II. Beilleszkedés Báden-Württembergben - A Magyarországi Németek Báden-Württembergi Hazafias Egyesületének szervezete és tevékenységének alapelvei

Állást keresett a tanító családból származó, németajkú anyját korán elvesztő, így németül nem is tudó Schuppa György is 1950. május 8-án, aki Budapesten egy textilgyár vezetője volt. Németországban gépkocsivezetőként dolgozott. Beidézték megbeszélésre, de a nyelvismeret hiánya miatt értelmiségi munkakörbe történő elhelyezkedésének nem sok esélye lehetett. Türk József egykori ürömi lakos 1952. július 2-án már saját tulajdonú ház megszerzéséhez kért tanácsot. Lehetősége nyílt egy öreg ház megvételére, de nem volt elegendő pénze. Szívesen venne fel kölcsönt az Országos Takarék Pénztártól, írta, de sokan azt tanácsolták neki, hogy inkább építsen. A ház 14000 DM-be kerülne, a havi keresete 500 DM, a havi törlesztés pedig 300 DM. Azt kérdezte az egyesülettől, hogy melyik módot válassza. A válasz: építsen újat, mert ahhoz csak 2-3000 DM saját tőke kell. Dr. Lébernek egy 196l-es, a Belügyminisztérium Kiüzöttek, Menekültek és Háborúskárt Szenvedettek Főosztályának címzett újabb leveléből az is kiderül, hogy a tanácsadás, a gondozás, és sürgős szükség esetében adott anyagi segítség mellett speciális tevékenységet is folytattak. 1946-tól kezdődően kéthetente megjelentették az „Unsere Post" elnevezésű folyóiratot, majd 1949-től az „Unser Hauskalender" című évkönyvet is. Ezekben a korábbi otthonnal (Heimat) foglalkozó írások kaptak helyet. A Karitász-Menekültsegély egy önálló szervezet volt, a speciális tevékenységéből fakadó anyagi gondjai nagy részét is saját erőből oldotta meg. A kiadói tevékenységéből származó bevételei, azonban e tevékenységével összefüggő kiadásait nem fedezte. A tizenöt év alatt egyre tekintélyesebbé vált mérleghiány felszámolása érdekében fordult dr. Léber első ízben 1961-ben államsegélyért a belügyminisztériumhoz. Munkáját a magyar osztály, egy 1949-es megítélés szerint, kiválóan végezte. A vezetésével megbízott magyar menekültek a magyarországi korábbi tevékenységük alapján ismerték honfitársaik problémáit, és megoldották a legnehezebb gondjaikat is. A Magyarországi Németek Baden-Württembergi Hazafias Egyesületének szervezete és tevékenységének alapelvei A Karitász egyesületből nőtt ki dr. Léber kezdeményezésére. Az egyesület alapítói 1946-ban valamennyi Magyarországról származó németnek egy egyesületbe történő tömörítését szándékoztak megvalósítani, korábbi politikai nézetüktől és tevékenységüktől függetlenül. Először csak privát társasági formában, majd hivatalosan is. I Dr. Léber Lajos (Törökbálint, 1903- Stuttgart, 1974), az egyesület elnöke és meghatározó egyénisége lényegében a Bleyer Jakab- féle nézeteket képviselte a megvál-