Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt - Etwas blieb daheim in Ungarn. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban - Eingliederung der vertriebenen Ungarndeutschen in Deutschland (Pécs, 1999)

II. Beilleszkedés Báden-Württembergben - A menekültkérdés Gerlingen község képviselő testületének tevékenységében

A menekültügyek előadójának és a menekültügyi kormány biztosnak a gyüjtőtábor berendezéséről kellett gondoskodni. A tömeges elhelyezésre iskolaépületek, az egyénenkénti elhelyezésre a magánlakások jöttek számításba. A lakás tulajdonosokat utasították a befogadásukra. Ez a menekültcsoport magyarországi németekből, zsámbékiakból állt, akiket a malmsheimi lágerből irányítottak a faluba. A magánlakásokban történő elhelyezés a továbbiak folyamán is számtalan vitára adott okot. A gyűjtőtranszporttal érkezett menekültek nagy része még május 3-án is az iskolaépületekben lakott, mert a magánlakások nem álltak rendelkezésre. Csak egyedülállók és a kiscsaládok találtak maguknak lakást. A lakástulajdonosok ugyanis-a lakáshivatal állítása szerint-a lakás igénybevételi lista elleni kifogásokkal a legtöbb esetben elutasító magatartást tanúsítottak. A képviselőtestület emiatt egybehangzóan úgy határozott, hogy a lakásviszonyok felülvizsgálására egy bizottságot nevez ki, ami a polgármesterből, a helyettes polgármesterből, a képviselő testület egyik tagjából, és a menekültek már említett képviselőjéből állt. Feladatuk volt a számításba jöhető lakásokat egyenként felülvizsgálni, arra tekintettel, hogy ott menekültek elhelyezhetők-e vagy sem. Az eredményről a képviselő testület tájékoztatást kért. A polgármester és a menekültügyi eladó közlése szerint a lágerban található menekültek tábori ellátásban részesülnek. A munkaképes menekültek - férfiak és nők-munkába lesznek állítva. Elsősorban erdei munkások lesznek tűzifa- és haszonfa előállítására, útépítésre; mezőgazdasági munkások; építőipari cégek szak- és segédmunkásai. Ha a szükséglet úgy kívánja Gerlingenen kívül is munkába állhatnak. A tábori ellátás költségeivel is foglalkozott a képviselő testület. Igyekeztek elhatárolni a községre és a kerületre eső ellátási költségeket. Foglalkoztatta őket az is, hogy az eddig megállapított napi 60 RM-es keret fedezi-e az összes költséget. A menekültügyi előadó pótlásaként, akit más feladatokat kapott, a menekültek lágere vezetésével két személyt bíztak meg. Egy keleti menekültet és egy gerlingeni háborús sebesültet. A munkaképtelen menekültek, akik ellátatlanok voltak, a polgármesteri hivatal javaslatára, kerületi költségre szükségsegélyt kaptak. Akik e segélyben részesültek, azok ingyenes orvosi és kórházi ellátást is kaptak. A nagybeteg menekültek számára az egyik iskolaépületben betegszobát rendeztek be. A menekültek ellátására május végén elhatározta a községi képviselőtestület, hogy a Panoráma utca egyik telkén barakkot állíttat fel. Az egyik vállalkozóval erre vonatkozóan szerződést is kötöttek. A polgármester május 6-án tájékoztatta a testületet a Menekültelhelyezés Kerületi Bizottságán történt megbeszéléseiről. Ennek megfelelően a következő héten-közvetlenül pünkösd után-Gerlingennek 115 menekültet kell befogadnia. Nagyrészük városlakó és szellemi foglalkozású. Célszerűnek látta ezt a csoportot emiatt a felső városrészben elhelyezni. A kerületnek, a menekültügyi biztos szerint, saját népessége 22%-ának megfelelő menekültlétszámot kell befogadnia, ami mint-