Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt - Etwas blieb daheim in Ungarn. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban - Eingliederung der vertriebenen Ungarndeutschen in Deutschland (Pécs, 1999)

II. Beilleszkedés Báden-Württembergben

II. Beilleszkedés Báden-Württembergben A Németország nyugati megszállási zónáiba különféle módon érkezett, de egységesen menekülteknek nevezett jövevényeknek, elsősorban a korábban népi németnek nevezetteknek egységes elvek alapján történt letelepítéséből és ügyeiknek hasonló módon történt intézéséből egyenesen következik, hogy a legtöbb esetben származási helyük szerinti csoportosításban levéltári források sem maradtak fenn. Az egykori magyarországi németek beilleszkedésének történetét így túlnyomó részt a témára vonatkozó általános, illetőleg az egyes személyek ügyeit tartalmazó iratokban kereshetjük. A legalapvetőbb kérdéseket 1949-ig a tartományi tanácsokban és a tartományok minisztertanácsában, majd a szövetségi tanácsban és a szövetségi minisztertanácsban intézték. A végrehajtás az egyes szövetségi és tartományi minisztériumokra, kormányhivatalokra, belügyminisztériumokra, kultusz-, pénzügyi-, gazdasági-, mezőgazdasági-, közellátási-, munkaügyi-, szociális és egészségügyi-, és nem utolsó sorban a kiutasítottak, menekültek és háborús kárt szenvedettek minisztériumára maradt. Az egyes emberekhez egyre közelebb kerültek a kerületek, illetőleg a községek és városok. Ezek testületei és hivatali szervei egyaránt foglalkoztak e kérdéssel, előbbiek mégis inkább elvi-, utóbbiak pedig egyedi ügyekben, hatáskörük és illetékességük keretei között hoztak döntéseket. Külön meg kell említeni a menekültek beilleszkedésével foglalkozó speciális szervezetek: Gyorssegély, Teherkiegyenlítés, valamint az egyesületek: Karitász egyesület, Evangélikus Segélyszervezet, Német Vöröskereszt, Jóléti Egyesületek Ligája stb. tevékenységét. A beilleszkedést elősegítő állami és társadalmi szervek, intézmények, egyesületek iratait a megfelelő szintű állami és városi levéltárak őrzik. Az iratokba történő betekintést általában nem, csak a személyiségi jogok védelme érdekében korlátozzák. A Magyarországról származottakra vonatkozó, a származási helyre is utaló iratok csak kivételként, és csak a korai évekre vonatkozóan fordulnak elő. A beilleszkedés kérdését többnyire ezek is érintőlegesen tárgyalják. Magyar ügyként kezelték, és tartották nyilván az 1956-os menekültek befogadásának kérdését, így róluk részletes adatokkal szolgál valamennyi levéltár. Kifejezetten a Magyarországról elszármazottak ügyeit tartalmazza Baden-Württembergben a stuttgarti Állami Főlevéltárban a Belügyminisztérium országos rendőrfőkapitányságának iratai közül az 1956-os menekültekkel, és a magyarországi németek 1946-1966 közötti áttelepítésével, a háború alatt Németországba menekült magyar állampolgárok repatriálásával foglalkozó, württemberg-bádeni kormánybiztos iratai közül a Magyarországra történő visszavándorlást tárgyaló iratcsomó. A ludwigsburgi állami levéltárban a Malmsheimbe küldött menekülttranszportok névjegyzékei, a karlsruhei Badeni Főlevéltárban az 1956-os menekültek befogadásáról és gondozásáról, a heilbroni városi levéltárban a magyar menekültekről, a