Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt - Etwas blieb daheim in Ungarn. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban - Eingliederung der vertriebenen Ungarndeutschen in Deutschland (Pécs, 1999)

I. Általános kép a menekültek befogadásáról és beilleszkedéséről - Az új hazában letelepedettek száma

és a lakosság is tisztában volt avval, hogy nem átmeneti beszállásolásról van szó. Az egész akcióra a szervezetlenség, a kapkodás volt a jellemző.Mindehhez járult a családok gyakori szétszakítottsága. A családfenntartó vagy hadifogoly, vagy eltűnt, vagy elesett volt. Ha együtt is volt a család, mindenekelőtt munkahelyet kellett keresni. A parasztok, kézművesek, ipari munkások, kereskedők és értelmiségiek előtt a teljes kilátástalanság állott. További bizonytalanságot jelentett, hogy a jövőben rendelkeznek-e majd az önálló egzisztencia kialakításának lehetőségével. A későbbi NSZK területén a lakóhelyiségeknek csaknem egynegyede, a termelési és közlekedési eszközök nagyrésze megsemmisült, a megmaradtakat pedig jóvátétel céljára a győztesek igénybe vették. A Birodalmi Márka (Reichsmark) vásárlóereje semmivé vált, az élelmiszerek a fekete piacra vándoroltak. Az alapvető ellátást vá! 14 sárlási jegyek kibocsátásával igyekeztek biztosítani. A szovjet zónában 1945-ben 348 láger működött. Az itteni táborokba elhelyezett 127 ezer fő ellátása meglehetősen rossz volt. Sokan közülük 1945/1946 telén tífuszt, flekktífuszt, és más ragályos betegségeket kaptak. A lágerlakók nagyrésze ezért, köztük bizonyára a front elől elmenekült és itt tartózkodó magyarországi németek is, elhagyták a táborokat és élelmet keresve elköltöztek. A Magyarországról kiűzött németek e zónába 1947-1948-ban érkeztek. Az átvevő pályaudvar és az átmenő tábor legtöbbjük esetében Pirna volt. Innen kerültek aztán a zóna belsejébe, elsősorban nagyipari és bányaipari központokba, illetőleg azok környékére, (pl. Zwickauba) A menekültek befogadásának és beilleszkedésének gazdasági nehézsége abból következett, hogy a zóna egyszerre volt befogadó és átbocsátó terület. 1945 és 1948 között 15 itt még a többi megszállási zónáénál is nehezebbek voltak a körülmények. Az új hazában letelepedettek száma A legfrissebb németországi feldolgozás szerint'

6 az 1946. október 29-én végrehajtott népszámlálás alkalmával a nyugati megszállási övezetben 147 ezer, 1950. szeptember 13-án az NSZK területén 178 ezer egykori magyarországi német élt. Számuk 1970. május 27-re a természetes szaporodással és további kitelepülésekkel 196 ezerre, egy 1985-ös becslés szerint 215 ezerre emelkedett. További 1950-es adatok szerint az NDK-ban 10 ezer, Ausztriában 20 ezer, egyéb európai és tengerentúli államokban 5 ezer egykori magyarországi német élt. A Szovjet megszállási zónában az 1946-os népszámláláskor 12 ezer Magyarországról származó németet találtak, akiknek a száma az 1948-ban kitelepítettekkel további mintegy 50 ezer fővel emelkedett. A Szovjet megszállási övezetből, illetve az NDK-ból azonban nagyon sokan a nyugati 19 20 megszállási övezetbe menekültek, vagy visszatértek Magyarországra. Utóbbiak száma természetesen ismeretlen, a szovjet zónában visszamaradtak alacsony aránya azonban önmagáért beszél. Belső vándorlás indult meg az amerikai zónán belül, illet-