Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

A magyar hadifoglyok hazahozatala - - A Magyar Kommunista Párt hazahozatali tevékenysége

figyelmeztették vendégüket, hogy a parlamentben támadni fogják a külügyminisztériumot. Az iroda vezetői nyitott kaput döngettek. Mint fentebb láttuk, a hazahozatal előkészítésére, küldöttség kinevezésére, tárgyalások kezdeményezésére már 1947. március 3-án összeült a tárcaközi bizottság. A szovjet kormány azonban tárgyalni még egy év múltán sem volt hajlandó. A külügyminisztérium a külpolitikai gondokkal egyidőben a belpolitikai támadások középpontja is lett. Valószínű, hogy az MKP Hadifogoly Irodája az amúgyis nehéz helyzetben lévő kormányzat lejáratására törekedett. „Szüksége" is volt az MKP-nak az aktivizálódásra, mert 1947 tavaszán kommunista ellenes hírek terjengtek az. országban. „Ne várjuk haza a hadifoglyokat, mert a kommunista párt eladta azokat, hogy a magyar hadifoglyokkal végezzék cl az 5 éves tervet Oroszországban." Rákosi Zemplénben 1947. június 29-én tartott beszédében cáfolni igyekezett ezeket a híreket/"' Az MKP pozícióját erősítette viszont az SZKP, amikor segítségadásra kérte fel a Szovjetunióban lévő hadifoglyok leigazolásához. Az MKP hadifogoly irodája felhívta a hozzátartozókat, hogy a szükséges igazolásokat a párt helyi szerveinél adják le. ~ A politikai kampányhoz tartozott Rákosi kijelentésének publikálása is, aki a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének száz tagú küldöttsége előtt úgy nyilatkozott, hogy „az idei (1947-FM) karácsonyra az utolsó hadifoglyot is itthon akarjuk látni".

64 Rákosi cwcl az óhajtó mondattal semmit sem ígért, a hatása a közvéleményre azonban minden bizonnyal jelentős volt. Annál is inkább, mert az ügynek folytatása következelt. Nyilvános levelel írt a hadifoglyok érdekében Sztálinnak, amelyre az adott választ is publikálták: a Szovjetunió kormánya nem várja be a békeszerződés ratifikálását, hanem már májusban elkezdi a hadifoglyok hazaszállítását.

6 Rákosi születésnapján, május 24-én a neki szóló köszöntővel együtt közölték a hadifoglyok első hatvanezres csoportjának a hazaindulását.

66 Az augusztus 31-i választások közeledte Rákosit konkrétabb kijelentésre ösztönözte. Az. MNDSZ július 28-án Pesten tartolt nagygyűlésén ki is jelentette, hogy „minden hadifoglyot hazahozunk". Az időpontról neki is esak reményei voltak. Ugyanakkor a nyugati hadifoglyok miaui nyugtalanságának adott hangot, igen határozott megfogalmazásban.

67 A hadiíogolykérdés az MKP 1947-cs választási hadjáratában az egyik legmarkánsabb agitációs eszköznek bizonyult. Nem kis szerepet játszott abban, hogy az MKP az. ország legtöbb szavazattal bíró pártja lett a választás során. A lehetőségre ráérezve, az MKP a hadifoglyokkal kapcsolatos tevékenységét 1948-ban is a politikai célok szolgálatában eszközként használta lel.