Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)
A magyar hadifoglyok hazahozatala - - A keleti hadifoglyok hazahozatala
jának hiánya akadályozza. Kérte ezért Puskin szovjet követet, hogy Sztálin korábbi ígéretének végrehajtását, a hadifoglyoknak 1947. szeptember végére történő hazaszállítását ne függesszék fel, már csak azért sem, hogy ne okozzanak csalódást a hazaszállításból kimaradottaknak, illetve hozzátartozóiknak. A hazaszállítás szerinte jótékony hatást gyakorolna a tömegek lelki állapotára és a gazdasági életre. 42 A hazaszállítások azonban leálltak, sőt 1948. március 11-én a tárcaközi bizottságban elhangzottak szerint a tárgyalások sem folytatódtak. A szovjet kormány elvben késznek mutatkozott ugyan a tárgyalásokat folytatni, de annak helyét, idejét, tárgyát még nem jelölte meg. Ugyanakkor a legilletékesebb helyre való hivatkozással az is elhangzott, hogy áprilisban megkezdik és az év végére f befejezik a még ott lévő hadifoglyok hazaszállítását. Számukat a szovjet hatóságok 100 ezerre becsülték. A hadügyminisztérium és a külügyminisztérium viszont számukat 200 ezerre tette. Az elhunytak, a szomszéd államok területére szállítottak számának levonásával szerintük a kintievők létszáma még 150 ezer lehetett. A hazaszállítást megoldottnak látták, Rákosi nyilatkozatából arra következtettek, hogy a tárgyalások megtörténnek, de a szovjet kormány előbb még tisztázni akarja a politikai, a közlekedési és a pénzügyi kérdéseket. 43 Szekfű Gyula magyar nagykövet Zorin szovjet külügyminiszterhelyettes 1948. április 8-án elhangzott közlése alapján még azt jelentette, hogy a hadifogoly-egyezmény megkötésére a kormánydelegációk összeülését feleslegesnek tartják. Azt is közölte azonban, hogy áprlis- május-június hónapban 10-10ezer foglyot fognak hazaszállítani. Az előző kijelentéssel szemben végül is április 13-án jelentette Szekfű Gyula, hogy a szovjet külügyminisztériumtól az egyezmény tervezetét jegyzőkönyv formájában átvette, aminek elfogadása képezi a szállítások megindításának alapját. 44 A szovjet kormány a területén tartózkodó magyar hadifoglyokat - a német nemzetiségűeket is ide értve - hazaküldi. Ellátásuktól (térítés ellenében) a szovjet gyűjtőtáboroktól Máramarosszigetig gondoskodik. A magyar kormányt arra kötelezte, hogy a máramarosszigeti tartózkodásuk, valamint a Debrecenbe történő szállításuk alatt természetbeni ellátásukról gondoskodjék. A magyar kormány tartozott ezen kívül a békeszerződés 21. cikke értelmében a szovjet részről felmerült összes kiadásokat megtéríteni. A technikai kérdéseket a két kormány repatriáciős meghatalmazottjai rendeznék. Április 15-én a tervezetet a magyar kormány elfogadta, de a pénzügyi kérdésekben tovább tárgyalt. Szekfű Gyula április A 19-én jelentette, hogy a szovjet kormány a máramarosszigeti élelmezés kérdésében elfogadta a magyar kormányjavaslatát. Ragaszkodott viszont ahhoz, hogy az 1947-ben a hadifoglyok ellátására kölcsönzött 329,99 ton-