Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

A szövetségesek német hadifoglyai

lok is. Ezenkívül a harci cselekmények befejezését követően e helyi rendőrségek is. A rendeltetési táborba vezető útnak sokféle állomása volt. Nem csak Csehszlovákiában és Lengyelországban, hanem még Romániában és Magyarországon is voltak gyűjtőtáborok. A kapituláció után a Wermacht részére a Szovjetunióban is léteztek gyűjtőtáborok, amelyekből a foglyokat munkára Lengyelországnak átadták. A Christianstadti tábort 1945 szeptemberében teljes egészében a lengyel haté)ságok felügyelete alá helyezték. Az itt tartózkodó 10-12 ezer hadifogoly között mintegy 1000-1500 osztrák és mintegy 150 magyar katona is található volt, akik a Wermacht kötelékéhez tartoztak. Ugyancsak lengyel kézre adták 1945 őszén a Neuhammerben lévő hadifoglyokat is. Október 15-én legalább 35-40 ezer embert vontak össze. Saganban egy keleti és egy nyugati tábor volt, 20-30 ezer fővel, Ziltauban pedig 18-20 ezer. Csehszlovákiában a kapituláció után az volt a kérdés, hogy a hadifoglyok hová kerüljenek. A csehszlovák partizánok maguk kevés hadifoglyot ejtettek, ugyanakkor adtak is át a vörös hadseregnek. Az ország területén két nagyhatalom hadserege működött. Az ameriakiak kezdetben őrző hatalomként viselkedtek, de a hadifoglyaikat csakhamar átadták a vörös hadseregnek, ami az ország területén számos gyűjtőtábort hozott létre azzal, hogy a hadifoglyokat hamarosan a Szovjetunióba szállítja. Csehszlovák őrzésbe a következő módon kerültek hadifoglyok: 1./ Az amerikaiaktól a szovjetek kapták, majd azok átadták számukra. 2./A vörös hadsereg saját hadifoglyait adta át. 2.1 A csehszlovák partizánok által korábban a Szovjetuniónak, illetve az USA-nak átadott, majd azok által elbocsátott foglyokat lakhelyükön, vagy útközben a csehszlovák haté)ságok újból elfogták. 3./ A Fogsániban elbocsátottak transzportját a vörös hadsereg esehszlovákiában megállította és a katonákat lágerba záratta. 4./ A nyugati hatalmak őrzéséből küldték őket Csehszlovákiába. Lengyelország és Csehszlovákia hadifoglyainak nagyrésze a szénbányászatban, a többiek az ipar más ágazataiban, illetőleg a mezőgazdaságban dolgoztak. Csehszlovákiában mintegy 5 ezer fő Joachaimsthal (Jáchymov) uránbányájában.

26 A legáttekinthctcllenebb szituáció Jugoszláviában alakult ki. A háború alatt a német és a partizán hadsereg között létrejött ugyan egy fogolycsere, ennek ellenére a kapituláció idején, a meglehetősebn zűrzavaros időben Jugoszlávia, mint hadifogoiyőrző hatalom tevékenysége igen zavarossá vált. A német becslések hadifoglyai számát 150-200 ezerre teszik, a jugoszláv források 1945-re vonatkozóan 221287 hadifogolyról tudnak, közülük azonban csak 84543 a német, a többi olasz (57150), osztrák (28398), vlaszovista orosz (26611), lengyel (9425), magyar (4461), stb. A német szakirodalom ezt nem fogadja el, bizonyítani igyekszik, hogy nagyon sok német hadifogoly, akik a Genfi Konvenció szerint nem is let-