Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

Az átélés - - Stefán Miklós

STEFAN JÁNOS (Monyoród, 1915) rádiós tiszthelyettes. Az SS-be sorozás elkerülésére a magyar honvédséghez vonult be. A dunántúli harcok idején a Wermacht rendelkezésére bocsátották, mint szál/áscsinálót. Kapitulációs hadifogoly Csehszlovákiában, majd a Szovjetunióba került. Felvétel: Pécs, 199]. Pusztaszabolcson van egy kastély. Olt volt elszállásolva a német 44l-es hadosztály. Én a <S9<S-as ezredhez, kerültem, ami a Pusztaszabolcstól Dunaföldvárig terjedő szakaszt foglalta el. A főnököm Hcrlcin alezredes lett. Nagyon rendes ember volt, nem hitlerista, hanem egy nagyon józan gondolkodású ember. Tengerészek voltak. Úriemberek, ahogyan ők magyarázták. 1945 tavaszán esős, sáros idő volt, úgy, hogy ezek egyszerűen nem is akartak harcolni. Amikor Budát lezárták, nekünk olyan szerencsénk volt, hogy amikor Zsámbékról reggel 4 órákkor elindultunk, mögöttünk 5 órakor zárult a gyűrű. így akkor nem kerültem fogságba. Az egész hadosztály jóformán felőrlődött. Az egyik ezrede Pesten volt. Ebből a gyűrűből csak néhány száz ember került ki. Akkor ezt a hadosztályt újra feltöltötték. Az én hadtestemről (a pécsi 4. hadtest-FM) nem tudtam semmit. Nekem nem közvetíteni kellett a magyar és a német alakulatok között, hanem esak szállást csinálni a németeknek, ennek az ezrednek. Inkább csak a törzsnek. Ebbe beletartozott a bevásárlás, meg hát minden. Lehet, hogyha megállunk Magyarországon, lett volna több munkám, de a németek végül is úgy határozlak, hogy Érsekújváron töltik fel újra a hadosztályt. Én már nem tudtam hová menni. Elszökni nem mertem, mert láttam egy kivégzést is Kunszentmiklőson. Ott négy magyart, még a magyar hadtestparancsnokság kivégzett. Próbáltam Velence és Pusztaszabolcs között lelépni, dc mégsem mertem. Egy-két kilométert jöttem egy magyar trénncl, dc leszálltam a kocsiról és újra kerestem a volt parancsnokomat, így Érsekújvárra kerültem. Ott aztán a Garam- völgyében megint támadott az orosz, amit menekülés követett. Csehországba, Morvába kerültünk, dc ott sem volt már harci cselekmény. Az ember a rádiót hallgatta, és csak ment visszafelé. Akár Németországban, akár keleten. Ott az amerikaiak jöttek, itt az orosz. Nem volt más hátra, mint az összeomlás, ami 1945. május <S-án megtörtént. Fegyverem nem volt, esak egy pisztolyom, azt leadtam a cseheknek. A cseh katonaságnak meg a partizánoknak. Egy tanyán, egy udvarban össze volt dobva mindenféle fegyver. A Békéscsabáról származó tótok gyönyörűen beszéltek szlovákul, így szót tudtak érteni az ottani tisztekkel. Kértek egy kocsit, hogy Pozsonyig