Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Bevezetés

az elkobzást szenvedettek más helyre költöztek, igaz többnyire e területen belül maradtak. A levéltári források ezért csak a főbb tendenciák bemutatására alkalmasak. Teljesen hitelesen vetik fel viszont a korábban is itt élők (az őslakosok), a kitelepítettek és a betelepülők problémáit, a beilleszkedés nehézségét, a konszolidálatlan állapotokat, amelyek kihatottak az együttélésre, a gazdasági, a társadalmi és a politikai viszonyoknak szinte minden területére. Az írásos források hiányait, az azokban jelentkező esetleges manipulácókat az átélőkkel készített interjúk oldják fel, illetőleg erősítik meg. A szociológia tudomány e módszerének segítségül hívásával számos kérdést emberközelbe tudunk hozni, a rájuk adandó választ pedig meggyőzőbbé tudjuk tenni. Ennek érdekében a most közreadandó kötetet két fő részre bontottan bocsátjuk útjára. A bevezető tanulmányt (I) az át- és túlélők főbb csoportjaival - a székelyekkel és a csángókkal, a csoportos telepítés résztvevőivel, a szlovákiai magyarokkal, az elkobzást és összetelepítést szenvedett, valamint a kitelepített németekkel - készített életút interjúk követik. (II) A bevezető tanulmány szerkezete nem követi szigorúan az időrendet. Kialakításának legfontosabb meghatározója az események egymásra hatásának sorrendje. A betelepítések ugyanis, mint látni fogjuk, előbb történtek, mint a kitelepítések. Kézenfekvő tehát, hogy a háborús események következményeként bekövetkezett menekültügy tárgyalását a betelepítések kövessék, majd ennek ismeretében kerüljenek sorra a németség ellen alkalmazott szankciók, illetőleg valamennyiüket érintően az átélés legfontosabb kérdéseinek a bemutatása. Vizsgálódásunk időhatárát az 1945-1950 közötti időszak képezi, konkrét eseményhez kötve a szovjet katonai megszállástól a német nemzetiségűek politikai és polgári jogi korlátozásának a megszűnéséig. Az időhatárt azonban nem tartjuk merev korlátnak. Az előzmények bemutatására 1941-ig megyünk vissza, az egyes életutakat pedig napjainkig kísérjük el. A földrajzi területet illetően munkánk Baranya, Somogy és Tblna megyéken belül elhelyezkedő, viszonylagosan zárt nemzetiségi régió eseményeit tárgyalja, ahol szerbek, horvátok, sokácok, bosnyákok és németek élnek az e területen belül is többséget képező magyarok közé ékelődve, ott kisebbséget alkotva. Nemzetiségi többség csak községi szinten, és ott is csak néhány faluban található. Vizsgálódásunkhoz az 1941-ben és 1949-ben végrehajtott népszámó