Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Az előzmények

A földreform során végrehajtott telepítések A telepítés elsősorban a földműves lakosságot érintette, így alapvető feltétele és meghatározója a lakóházak mellett a földbirtok lett. A földjuttatással kapcsolatos telepítésnek négy főbb formáját ismerjük: A helybeli, a megyén belüli és az ország más területéről történő, az un. csoportos telepítést, valamint a csehszlovák-magyar lakosságcsere végrehajtását. A telepítések alapesetét képezte a helybeli telepítés, amelynek során a községi földigénylő bizottságok az őslakosság igényein kívül az ott lakó menekültek kérelmeit is kielégítették. A megyén belüli telepítések a Megyei Földbirtokrendező Tanács (MFT), a csoportos telepítések az Országos Földbirtokrendező Tanács (OFT) hatáskörét képezték, de az eljárás ebben az esetben is a Községi Földigénylő Bizottság (KFB) tevékenységével indult. Feladatát képezte annak megállapítása, hogy kik azok, akiknek az igényét helyben nem lehetett kielégíteni. Ha ezek száma nagy volt, és hajlandónak is mutatkoztak az áttelepülésre, akkor őket összeírták és a listát a MFT-nek megküldték. Amennyiben az MFT a kérelmeket megyén belül is teljesíteni tudta, akkor erre maga intézkedett, ha nem, akkor a jelentkezési ívet az OFT-nek küldte meg, amelynek kötelessége volt a kérelmeket teljesíteni abban az esetben, ha az valamely túlságosan sűrűn lakott vidékről való elköltözést, valamint megélhetési és továbbterjeszkedési lehetőséget jelentett. Az áttelepülés olyan terület felé irányult, azokat a községeket vette célba, ahol hazaárulás vagy népellenes cselekmények következtében a lakosság eltávolítása folytán nagyobb számú ház üresedett meg és megfelelő nagyságrendű földingatlan is rendelkezésre állt. A rendelkezés lényegében a német nemzetiségiek által lakott községeket érintette. Ezekben a falvakban az elkobzott belsőségek, valamint a mezőgazdasági ingatlanok felosztására a KFB-k végleges érvényű határozatot nem is hozhattak. A földreformot a telepítések befejezése előtt nem lehetett lezárni. A telepítések viszont a németek kitelepítésével voltak összefüggésben. A kitelepítésre kötelezetteket, és vagyontárgyaikat összeírták, utóbbiakat állami tulajdonba vették és a helyi igénylők kielégítésére, valamint telepítési célokra használták fel. A telepítési törvény szerinti juttatásban azok részesülhettek, akik