Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)
II. INTERJÚK - Pfundtner Sándor
esésen jártunk, hogy annyira körülvették a kirakodást, hogy a bútorokat még a sinpárok közé is ki kellett rakni. Mind a két oldalra raktuk, úgy hogy amikor bejött egy vonat, összetörte a bútorokat. Itt voltunk november vége felé. Tizennyolc személlyel jöttünk. Három család és a szolgák is jöttek velünk. Otthon olyan helyzetben voltunk, hogy volt két szolga is nálunk. Az öcsémnek is és nekem is volt. Ezek átjöttek velünk, úgy szöktek. Kezdődött a DÉFOSZ, meg a kulákság, akkor őket elbocsátottuk.. Adtak földet, elkezdtünk gazdálkodni. Szükségünk nem volt. Nem kértünk se vetőmagot, semmilyen más támogatást. Volt elég pénzünk is. Házat nem kaptunk! Mözs községben volt egy betelepítési biztos. Ahhoz mentünk, hogy valamilyen házat biztosítson. Ránk jött a tél. Volt ugye az a levelünk, amelyen aláírtuk, hogy Magyarország területén se házra, se másra igényt nem tartunk. Ebbe ő belekapaszkodott. Maguknak ez van, nem kapnak. Egyszer megtudtuk, ha van tizenötezer forintunk, akkor lesz ház! Mondom, lesz tizenötezer forint. Gondoltam magamban, most majd én beszélek, ha bent leszek a házban. Úgy is volt. Egy-két napra már el is lettünk helyezve. A pénzért. De nem adtam egy fillért sem. Megmondtam neki magyarul, hogy tulajdonképpen miről is van itt szó. így kerültünk ebbe a „bungalowba". Nem ebbe a házba, mert az csak egy rozoga vityiló volt itt előttünk. Kaptunk 15 hold földet, amennyi otthon is volt, mert a többit úgy béreltük. Ezen kezdtem el gazdálkodni. Elég keserves körülmények között, mert a 15 hold föld már annyira sok volt a beszolgáltatáshoz, hogy nem bírtuk. Azt mondtam, hogy itthagyom. Már volt is szó arról, hogy elmegyek a selyemgyárba gépésznek, mert ilyen vizsgával rendelkeztem. Aztán mégiscsak maradtunk. Az akkori követelményeknek megfelelően gépesítve voltam, így hozzám járkáltak, hogy a vetőgépet adjam kölcsön, a szelelő rostát, adjam oda a kettesekét, a triőrt, a mázsát, szóval kérték ezeket a dolgokat. így kerültem fölénybe a tolnai svábokkal szemben, mert azok annyira gyűlöltek, hogy köpködtek az utcán rám. Mintha én lettem volna az oka, mintha önként jöttem volna el. úgy összeszedtem én Szlovákiában magam, hogy nem kívánkoztam Magyarországra, hogy én majd talán valamit kapok itt. Csak annyit adtak amennyi jár. Tizenöt hold földnél többet nem adtak. Ezen a tizenöt holdon gazdálkodtam amíg a tsz-be nem kerültem. Elég jól álltam itt is, nem akarok vele fölvágni, másokat sértegetni.