Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

sával is meg kellett küzdenie. Az ellenzék készülődéséről értesülve ugyanis Mailáth mindaddig nem tűzte ki a követválasztás időpontját, míg a konzervatív párt nem rendezte sorait. A követutasításokon már tavasz óta dolgoztak, így a megválasztandó követeket kész tények elé állították. A választás sikere Szentkirály (Szabadszentkirály) kisnemesi falu megnyerésén múlott, ezért a megyei közgyűlés előtti napon, 1847. október 10-én Batthyány Kázmér is felkereste őket. A falu lakóinak magatartásáról azt jegyezték fel a kortársak, hogy a kortespénzt pénztárba helyezték. Ha többet ígérő jelölt jelentkezett, a kevesebbet ígérőnek visszaadták a pénzét. Mindkét párt ide összpontosította erejét, s a falu egy hét alatt többször is „nézetet" cserélt, végül azonban a konzervatívok pártjára állt. Batthyányi kíséretével be sem engedték a faluba. Amikor meghallotta, hogy szavukat másnak adták, csak ennyit szólt: „Jól van urak, tartsák meg szavukat mint becsületes emberek." Még kortesnóta is született ellene : Nem kell nekünk galagonya, Sem a Batthyány bora; Magyar nemes testem, vérem, Szabadságom nem cserélem. A közgyűlésen Perczel Miklós és negyven vörös szalagos baranyai nemes kíséretében jelent meg. Batthyány kifogásolta, hogy Mailáth nem maradt pártatlan, a korteskedés során erőszakos eszközöket használtak, s ezért ő sem juthatott ki Szabadszentkirályra. Óvást emelt a határidő kitűzése miatt, és azt kérte, hogy 15 nappal későbbre halasszák. Mailáth győzelme tudatában elutasította a kérést. A választáson a konzervatív jelöltek a szavazatok 90%-át kapták. Batthyánynak ellenfelei szemére vetették, hogy a megyei életben eddig nem vett részt, és most gyors sikert akar elérni. Pest megyében az ellenzéki mozgalom jóval szervezettebb volt. A megye vezető szerepének tudatában az előkészülete-