Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

zelhetetlen. A Védegylet tagjai magukat hazai iparcikkek használatára és vásárlására szándékoztak kötelezni, hogy a kitűzött célt megvalósítsák. Emiatt gyűltek össze többen szeptember 8-án mindkét tábláról, és nyilvánították magukat alapító választmánynak. Kossuthot is Batthyány hívta meg a következő választmányi ülésre Pozsonyba, ahová az október 4-én meg is érkezett. Az alakuló közgyűlést október 6-án tartották meg, s ezen Batthyány Kázmért elnöknek, Teleki Lászlót alelnöknek, Kossuth Lajost pedig igazgatónak választották. Elnöki megnyitójában Batthyány Kázmér személyes indítékáról is szólt. A kezdeményezőknek az ideiglenes elnöki teendők ellátására történt felkéréséről meghatottan szólt, azt élete egyik legszebb pillanatának tartotta. Elkötelezettségét hangsúlyozta annak bizonyításával, hogy a megbízatást nem nagyravágyásból vagy szerénytelenségből vállalta, hanem a feladat fontosságát átérezve használni akart az ügynek. A jelenlevőket az egyesület támogatására szólította fel, és kijelentette, hogy az ügyet akkor is szolgálni fogja, ha annak vezetését az övénél alkalmasabb személyek kezébe adják. Hivatkozott arra, hogy az ország gazdasági helyzetét a jelenlévők jól ismerik, arról meggyőző érveket nem is sorolt fel. Lelkesen méltatta a kezdeményezők munkáját, név szerint azonban senkit sem említett meg. Cáfolva látta azt a véleményt, „...hogy a magyar csak Teóriákkal bíbelődvén, nem akar a cselekvés... dús terére lépni". Meggyőződése szerint máris azon jár. Elismerően szólt a kibontakozott egyesületi életről, akár magán-, akár társadalmi céllal is alakultak meg. Ezeknek, a törvényhozó testület tagjainak és minden, a haza javát akaró személynek össze kell fognia, annak céljával egyetértenie. A Védegylet szerepét „...összekötő vegytani alkatrésznek..." tekintette, amely a reményeknek biztosít megfelelő talajt. Kiemelte, hogy az eddig megalakult egyesületek szűk csoport- vagy osztályérdekeket képviselnek. A Védegylet viszont „...kiegyenlíti az osztályok, nemzetiségek, vallások közti különbségeket és súrló-