Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

tervezet egyik részletét ragadta ki, hanem a börtönrendszer megjavításának szükségszerűségét bizonyította. Szerinte mindenféle változtatás jobb a meglévő rendszernél. A magánrendszerű börtönök létesítését, az elkülönített fogva tartást támogatta, a büntetéstől nevelő hatást várt. Az új börtönök építési költségének fedezését állami feladatnak tekintette, melynek módjáról az országgyűlésnek kell döntenie. Az Országos Védegylet élén A gazdasági kérdésekkel való foglalkozás Batthyány számára inkább gyakorlati szervezőmunkát jelentett. Ezzel magyarázható, hogy az országgyűlési vitákban elméleti gazdasági kérdésekkel még nem foglalkozott. Az 1843- 1844es országgyűlésen azonban egyre valóságosabban vetődött fel a magyar ipart védő vámrendszer kialakításának szükségessége. A liberális ellenzék jelentős részével együtt Batthyány is Friedrich List protekcionista külkereskedelmi felfogásának hatása alá került. A küzdelembe a maga szangvinikus módján kapcsolódott be. Az országgyűlésen kemény vitákban megszületett ugyan a védővámos elképzelést tartalmazó felirat, de elfogadtatásában az alsótáblai ellenzék nem bízott. Ezért az e kérdésben legradikálisabban fellépő Perczel Mór, Tolna megye követe vezetésével egy szűkebb csoport a védegyleti mozgalom szervezéséhez fogott. Az örökös tartományok iparának fölényes helyzetét, a védővámoknak a polgárok házának küszöbén való meghúzásával, vagyis a külföldi termékek vásárlásának hat évig tartó önkéntes korlátozásával kívánták megszüntetni. Perczel már rendelkezett tapasztalatokkal. Az ő ötlete alapján 1842-től működött a „Tolnai Véd-Egylet", majd ennek nyomán alakultak Zalában, Veszprémben, Komáromban és még néhány helyen hasonló szervezetek. Az országos egyesület létrehozására az első gyakorlati lépése-