Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

„üzenet". Batthyány most is határozottan bírálta a római katolikus egyház álláspontját. A reverzálisok kérdését törvénytelennek, erkölcstelennek tartotta, ami csábításon, erőszakoskodáson és lélekvándorláson alapult. A reverzálisokat a múltra, a jelenre és a jövőre nézve egyaránt meg akarta szüntetni. Kijelentette, hogy ez „a nemzet egy osztályának bitorlásán, s vakmerő visszaélésén alapul". Többször tárgyalták a szabad vallásválasztást és a vallás gyakorlásának a kérdését. Ezt Batthyány a lelkiismereti szabadság részeként fogta fel. A probléma lényege az volt, hogy az állam milyen mélységig szabályozza, illetőleg különbséget tegyen-e a vallások között. „Szabad átmenetel ellen szólni szerintem annyi, mint csupán egy vallást tartani alkalmatosnak a társasági magas czélok elérésére" — mondta az 1843. szeptember 6-án tartott ülésen. A társadalom szempontjából csak azt tartotta fontosnak, hogy az emberek tartozzanak valamely felekezethez. A társadalom a jelent és nem a túlvilági létet tartja szem előtt. Az államnak sem lehet szerinte érdeke valemelyik vallásnak előnyben részesítése, ha azoknak mindegyike a tiszta erkölcsöt hirdeti. Ebben a kérdésben nincs oka az államnak a társadalom és az egyén szabadságának a korlátozására. Ezért vetette el Apponyi György javaslatát, aki az állam felügyeleti jogát fenn kívánta tartani, és a katolikus egyház már meglévő befolyását meg akarta őrizni. Batthyány Kázmér utóbbit inkább korlátozni kívánta, és támogatta e kérdésben is az alsótábla javaslatát. Az előzőekhez hasonló szenvedéllyel lépett fel a vegyes házasságok védelmében. Támadta a kormányt, mert nem torolta meg a katolikus püspökök törvénysértő fellépéseit. Törvénysértőnek minősített minden olyan tényt, ami a vegyes házasságok elé, a törvényes rendelkezések ellenére akadályt gördített. A tényeket az alsótábla, illetőleg a megyei hatóságok gyűjtötték össze. Törvénysértőnek tartotta a kormány eljárását is, mert elmulasztotta a szükséges fellépést, és gátolta a megyék eljárását e kérdésben. Beszédeiben