Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

Az előző országgyűlésen a megoldatlanul maradt szólásszabadság kérdése feletti vitát az első kérdések közé sorolták. Batthyány az 1843. augusztus 22-én tartott beszédében az e tárgyban addig elhangzott 23 „üzenet" tárgyalása során eddig felhalmozott érvekre hivatkozott. Ezekhez nehezen tudott újabb érveket felsorakoztatni. Szerinte a nevetségesség és a fenségesség között nehéz megvonni a határt, mert a régi érveket teljesen felesleges állandóan újra elővenni. A lassú és kitartó meggyőzés eszközét is stratégiai feladatnak tartotta, mert minden újonc, aki az ellenzék zászlaja alá áll, nyereség. Annak volt a híve, hogy mindenütt, a tanácskozóteremben, a vendégasztalnál, a színházban, a kaszinóban, a templomban, az Akadémián újra meg újra, fáradhatatlanul „igényeljük az emberi méltóság ezen legelső jogát". Úgy látta, hogy a szólásszabadság kérdését most is elutasítás fenyegeti, jóllehet elvileg sohasem cáfolták és nem is tagadták szükségességét. Ellene „ugyan azon tetőtől talpig felfegyverkezett csoport szegül", mint eddig. Úgy tapasztalta, hogy e kérdésben a szélsőségek találkoztak. Elvetette a csüggedést, és szinte személyes hangú vallomásban bírálta a felsőtáblát és fejezte ki a törvény megvalósításának reményét, „...hazám s magyar vérünk üdve iránti forró szeretetem sokkal nagyobb, mintsem még most is lemondhatnék azon reményről : hogy nem leszünk kénytelenek süketeknek beszélni, s hogy ezeknek száma e mélt. táblánál, ha egészen el nem enyészett is, de legalább csekély minoritásra csökkent. Részemről valahányszor e tárgy előfordul, azt, míg lelkemnek lehelete van, mindenkor pártolni fogom, s most is pártolom." Az ellenzék véleménye most sem kapott többséget. Az amnesztiával az érvényben lévő törvényekkel, illetőleg a tárgyalás alatt álló büntető törvénykönyv megfelelő rendelkezésével a kérdést a többség megoldottnak tekintette. A szólásszabadság kimondását és törvényes védelmét nem igényelte. Ugyancsak visszatérő kérdés volt a vallásról szóló, illetőleg azon belül több kérdést is magában foglaló alsótáblai