Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

azokat a törvényhozás, mint olyan visszaéléseket, mellyek semmi törvényben nem gyökereznek..." Nem ismerte el az 1790. évi törvény rendelkezéseivel ellentétes kormányrendeleteket, melyek a vegyes házasságból született gyermekek felekezeti hovatartozását rendezték. Tudta, hogy véleményét le fogják szavazni, ezért „sanguinicus vágyairól" lemondva, a nézeteihez legközelebb álló, gróf Teleki József koronaőr állásfoglalásához csatlakozott. Teleki a reverzálisokat az 1790. évi 26. törvénycikk által ugyancsak eltöröltnek tartotta, és az ennek ellenére kialakult s a végrehajtó hatalom által követett gyakorlatot elvetette. E gyakorlat alapján a katolikus lelkészek írásbeli kötelezvényt követeltek arról, hogy a születendő gyermekek a katolikus vallásban fognak neveltetni. Batthyány visszamenőlegesen csak az alábbi feltételekkel fogadta el a gyakorlatot; minthogy a polgári szerződéskötésnél is megkívánták a szabad akarat nyilvánítását, a gyermekek vallási hovatartozandósága tárgyában a nyilatkozat a gyakorlat által megerősített legyen, ne tartalmazzon ellentmondásokat, fel is lehessen bontani és ne egy harmadik személy érdekeit szolgálja. A kérdést kétnapos vita követte, melyen, mielőtt lezárták volna, Batthyány még egyszer felszólalt. Beszédében szenvedélyesen követelte a vallásszabadságot, a vallások egymás közti egyenlőségét. Beszédében már nemcsak a végrehajtó hatalom gyakorlatát, hanem magát az alaptörvényt is támadta. „Azon aránytalan s igazságtalan rendszabályban, hogy t. i. a catholicus atya vallását minden nemű gyermekei kövessék, a protestáns atyáét pedig csak fiúgyermekei — nyilván ki van fejezve az uralkodó és többieket nyomó vallásnak gyűlöletes ideája. Én ezen ideát: uralkodó vallás magával a keresztény vallás lelkével annyira ellenkezőnek tartom, hogy minden olyan törvényt, melly ezen szennyet viseli magán, változtatni forróan kívánok, s ez okból a KK. és RR. nézeteihez ragaszkodva, teljes viszonosságra szavazok." Az alsótábla üzenetét támogatta Batthyány Lajos, Széchenyi István, Teleki László, Eötvös József és még sokan