Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

kórság ködeiből, mint egy kopár bérctetőn ülő fellegköpenyegéből, leszállva, azon termékeny sík mezőre lép, hol a középosztály becsületes munkásságának dúss gyümölcsei érnek, a polgári erények szép koszorúja díszlik, ez úgy látszó leszállás által nem csak nem veszt abból, mi ép keblű ember előtt a büszkeség méltó tárgya, sőt nyer, mert nagyobb számba olvadva e csatlakozás által előre halad s gyarapodik tetterőben, díszben, s önérzetben." A mecénás Első, feltűnést keltő fellépésére kulturális területen került sor. Bizonyára Nagy Károly hatására és saját tapasztalataira is támaszkodva, alapító tagja lett Bécsben egy 1837-ben alakult, elemi fokú magyar nyelvű könyvecskék szerkesztését és kiadását célul kitűző társaságnak. A megjelent könyvek közül kettőt idézünk cím szerint: a Kis számító 1837ben, a Kis geometria 1838-ban jelent meg. A korabeli kritika mindkettőt alkalmasnak találta arra, hogy tanulók és tanítók egyaránt haszonnal forgassák. E könyvecskék még napjainkban is meglepetést okozhatnak népszerű, színvonalas tartalmukkal, a szorosabban vett tárgyukon túllépő jó tanácsaikkal és gondos kivitelezésükkel. A földrajz oktatásának javítására, Batthyány költségén készítette elő Nagy Károly az első magyar feliratú ég- és földgömböt. Előállítási költségük több mint tízezer ezüstforintba került. Ellátták velük az ország valamennyi tanintézetét, felső- és középfokú iskoláját, és megajándékozták vele a nevesebb közéleti személyiségeket. Angol, francia és osztrák minták alapján magyar ember készítette rajzait. A 316,5 mm átmérőjű gömböket Bécsben gyártották 1840-ben. Használati utasítást is készítettek hozzá: Az égi és földtekéknek használata, mellékletül az első magyar földtekéhez címmel.