Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

MENEKÜLÉS - INTERNÁLÁS -EMIGRÁCIÓ

elképzeléseinek, de a választ megelőzte Batthyány fellépése. Klapka szerint : „.. .gróf Batthyány Kázmér és Szemere Bertalan, az angol sajtó útján nyílt leveleket intéztek Kossuthhoz, amelyekben elég tapintatlanok valának őt a legkíméletlenebb hangon megtámadni." Egy ember diktatúráját ugyan az ő köre sem kívánta elismerni, de Kossuthot szívesen látta az emigráció élén. Teleki László, aki Klapkával alakított ki közös terveket, így vélekedett: „Míg mi gyöngéden akarunk bánni Kossuthtal [nyugati fellépését ugyanis túl felszínesnek ítélték], az alatt már mások fölléptek ellene nyíltan — s csupán szenvedélyüktől fogadva tanácsot ... Kossuthról, s a forradalmi pártról Kázmér ezen czikkében minden kímélet nélkül beszél. Vádakat halmoz vádakra, s azt gondolja — megfoghatatlan -, hogy ez által a magyar ügynek használand! S nem tette föl magának a kérdést: vajon kit fogunk majd a világ közvéleményének piedestáljára állítani, ha ily módon kergetendjük el onnan Kossuthot? Mit fogunk helyébe állítani, mi személyt, mi elvet, ha Kossuthnak elveit kárhoztatva, nem mondjuk meg a magunk elveit?! Óh, ő nem tette magának e kérdést, csak elragadtatta őt szenvedélye, - mert becsületes, loyalis ember, ismerem őt, sajnálom őt! magának is ártott, s talán magának leginkább." Teleki értékelését nem kell kiegészíteni. 0 igen jól és közelről ismerte az érdekelteket és a körülményeket is. Tartott Kossuth válaszától, mert utóbbi nem tudott mérsékelten vitakozni. Fölháborodását egyébként jogosnak tartotta. A fájdalmasabb számára azonban az volt, hogy a vitát nem látta többé megállíthatónak, különösen a második nyílt levél megjelenését követően nem. Andrássy Gyula is pálcát tört a nyíltan fellépők felett, és politikai halottaknak nyilvánította őket. Batthyányt másokkal együtt, Szemere befolyása alatt állónak mondotta. Akadtak olyanok is, akik Batthyány levelének szerzőjét Szemerében keresték. Véleményüket Szemere határozottan cáfolta. Czecz János más személyek befolyását is feltételezte, Dembinszkyét és