Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

MENEKÜLÉS - INTERNÁLÁS -EMIGRÁCIÓ

Az ítélet tehát csaknem egy éve készen volt, amikor végrehajtásáról intézkedtek. A vádlottak távollétében hozott és végrehajtott ítéletek mindenesetre jóval kisebb diplomáciai bonyodalommal jártak és a célt, azaz a monarchia politikai életéből való kizárást és a vagyonelkobzást elérték. Az ítélet végrehajtása csoportosan történt. Az Újépület mögött kialakított vesztőhelyet a katonaság körülzárta. Három hadbíró felolvasta a 36 ítéletet, és az előlépő bakó és pribékei az elítéltek fekete táblára fehér betűkkel írt neveit felszegezték a bitóra. Kossuth Lajos mellett Teleki László, Szemere Bertalan, Batthyány Kázmér, Andrássy Gyula, Jósika Miklós és mások neveit olvashatjuk. Hírlapi vitákban A Kossuth és Görgey közötti hatalomátadás kérdésének tisztázására az első nyilvános vitát Szemere Bertalan kezdeményezte a Kölnische Zeitung 1850. február 27-i számában. Előadta az általunk már ismertetett körülményeket, azt, hogy a hatalomátadáshoz nem járult hozzá, arról előzetes tudomása nem volt. Horváth Mihály és Vukovics Sebő a március 23-i számban cáfolta állítását. Szerintük az utolsó minisztertanácson a kormány feloszlatása és a hatalomátadás kérdése is szóba került, illetőleg abban meg is egyeztek. Kossuth és a miniszterek egymástól búcsút vettek anélkül, hogy egy következő találkozóban és kialakítandó hatáskörben megállapodtak volna. Csány lakásán kiderült, hogy a Görgey teljhatalmáról szóló okirat nem tartalmazza Kossuth és a kormány lemondását, ezért az ott megjelent három miniszter: Csány, Vukovics és Aulich aláírásával levelet küldtek Kossuthnak, felszólítva őt a teljhatalom átadására és a minisztérium lemondásának nyilvánosságra hozására. Állításuk szerint a többi minisztert is meghívták, de azok nem jelentek meg. Vukovics a felszólítást tartalmazó levél