Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

MENEKÜLÉS - INTERNÁLÁS -EMIGRÁCIÓ

együttműködését. Elképzeléseinek sikertelenségét is elképzelhetőnek tartotta. Batthyány hangulatának megértéséhez szükséges személyes életkörülményeit is megismerni, melyet levelében szembeállított Monti általa elképzelt és eszményített környezetével. Úgy vélte, hogy Monti édes magányban, rózsaszín virágú babérfák között él, kilátással a tajtékzó tengerre, a meredek hegységre, Boreas fagyasztó leheletétől megóvottan. Saját helyzetének leírását egy kissé rosszmájú elégtételnek tekintette, arra gondolva, hogy a kellemes hangulatból akarva-akaratlan kiragadja Montit, „...magam egy gyatra vaskályha előtt didergek, mely egyszer olyan vörös mint a kemence torka, máskor olyan hideg, mint egy darab jég. Mellette merev marad sebesre fagyott lábam, kezem kék és olyan reszketeg, mintha lázas lenne, lehelletem köddé válik a papír felett, melyet magam elé tartok, mivel alig látom rajta a világosságot... Szemem valami sivár homályba tekint, fülemet - és mi több egész testemet - bár bundába van burkolva — a süvöltő északkeleti szél szúrja-hasítja." Kütahiába érkezésük után teljes bénultságról, elevenen eltemettetésről írt, melyet tovább rontott az elszigeteltség, a cselekvési lehetőségtől való megfosztottság. Borzadva gondolt a primitív életkörülményekre és a szörnyű éghajlatra. Egészsége már ekkor meggyengülhetett, de némi büszkeséggel említette, hogy erős szervezete felülkerekedett a nehézségeken. Javulása csak átmeneti lehetett, mert Perczel Miklós 1851 augusztusában Batthyány hosszan tartó betegségéről számolt be. Súlyos kelések kínozták. A legnagyobb szenvedést azonban a kényszerű semmittevés jelentette Batthyány számára. A „búvárkorongban" élés az egyik legsúlyosabb problémája 1851 januárjában is. A világ hírei csak késedelmesen értek el hozzájuk, s ez növelte az emigránsok kiszolgáltatottságának érzését. A hazulról kapott hírek még szórványosabbak voltak. 1850 szeptemberében Batthyány azt hallotta, hogy Magyarország irányában Ausztria bizonyos mérsékletet tanúsít, és több esetben kegyelmet gyako-